Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. augusztus - Civitas Europica Centralis
2017-08-23
oldal | 14 2017. augusztus 23. át, és mi ott csápolhatunk a koncerteken együtt kiabálva a kívülr ő l fújt dalsorokat. Hogy kiülhetünk mindezen utcákban, tereken, a berendezett asztaloknál padokon, és k ukoricát rágcsálva, sörtbort kortyolgatva magyarul beszélgethetünk sötétedésig. A borg ő zt ő l, fesztiválhangulattól akár a szokásosnál némileg hangosabban is, háborítatlanul. Mára egészen megszoktuk az egykor lehetetlent. Úgy megyünk szabadságra, hogy augus ztusnak ezen a hetén itthon legyünk. Most jönnek haza külföldre költözött rokonaink megélni azt, hogy még mindig temérdek örök érzelemmel köt ő dnek a városhoz, a magyar közöss é ghez, a legbelül hordozott erdmagyarságukhoz. Találkozni az itthon maradottakkal, a többi távolba szakadttal. Nevetni. Örülni. Feltölt ő dni. Aztán haladni tovább a kijelöltvállalt utakon. Megszoktuk, hogy ha augusztus, akkor huszadika körül KMN. Mára természetessé lett. Annyira, hogy sokan egészen elfelejtik, honnan indultunk … ” Kerek es Edit ( http://szabadsag.ro ) „ Mint akarom, s mint a barom ” „ Magyarországnak van egy úgynevezett kormánya. Hogy ki a kormány els ő embere, azt mindenki tudja. Kevesebben tudják azt, hogy a második embere bizonyos Semjén Zsolt , sokoldalú szakember, teológiai doktor, aki valahogy szociológusi diplomát is szerzett, s ő t a nukleáris ügyekhez is ért, két lábon járó intellektuális csoda, p ont megfelel a maga helyére. A Publicus Intézet készített egy felmérést, amib ő l kiderült, hogy a megkérdezettek többsége jónak tartja, ha a külhoni magyarok kérhetik a magyar állapolgárságot, de csak 18 százalék gondolja úgy, hogy szavazati joguk legyen az oknak, akik nem Magyarországon fizetnek adót. Az utóbbi kérdésben vallott többségi véleményt ez a Semjén egyrészt Gyurcsányra vezette vissza (nagy mágus lehet Gyurcsány , ha még nyolc évvel a bukása után is ilyen er ő sen és célzottan tud hatni), másrészt ri tka nagy baromságnak nevezte. Hogy miért? … ” Széky János ( http://parameter.sk/ ) Nem születünk rasszistának, de… Barack Obama volt amerikai elnök a charlottesvillei er ő szak kapcsán azt írta, hogy a rasszizmust a társadalom tanítja az embereknek. Szociálpszichológiai kutatások szerint azonban éppen fordítva van: az elfogadást, a toleranciát kell tanítani, az idegenkedés a más em bertípusoktól magától is megy. „ A csecsem ő knél gyakran a rasszizmus az alapbeállítás ” – írja a National Postban Tristin Hopper . Az év legnépszer ű bb, legtöbbek által lájkolt twitter üzenete Barack Ob amától származik. A volt elnök a charlottesvillei széls ő jobboldali felvonulásra, és az azt kísér ő összecsapásokra utalva Nelson Mandela egykori délafrikai elnök könyvéb ő l id ézett: „ Senki sem születik úgy, hogy valaki mást a b ő re színe, a származása vagy a vallása miatt gy ű lölne. A gy ű löletet szükségképp tanulni kell, márpedig ha gy ű lölni meg lehet tanítani az embereket, akkor szeretni is meg lehet tanítani ő ket. Mert a szeretet sokkal természetesebb az emberi szívnek, mint az ellentéte .” Szép szavak , állapítja meg Hopper , csak sajnos ellentmondanak a tudományos tapasztalatnak … ( http://www.metazin.hu/ ) Kit sújt a pozitív diszkrimináció? Amerikában ismét heves vita bontakozott ki a pozitív diszkriminációval kapcsolatban. Egyre több fehér gondolja, hogy az etnikai sokszín ű ség szempontjának figyelembe vétele az egyetemi felvételin valójában a fehéreket sújtó fordított diszkrimináció. „ A fehérek áldozati státusza egyre fontosabbá válik a pozitív diszkrimináció körüli vitában ” – olvassuk Vann R. Newkirk tollából az Atlantic magazinban. A pozitív diszkriminációval és az egyetemi etnikai kvótákkal kapcsolatos vita egyid ő s a polgárjogi mozgalmakkal. A hátrányos helyzet ű kisebbségeket ugyanis csak a többi csoport tagjainak kárára leh et el ő nyben részesíteni. A jelenlegi – évtizedek során, a legfels ő bb bírósági precedens érték ű ítéleteinek tucatja által kialakított – gyakorlat szerint az iskolák nem alkalmazhatnak etnikai kvót ákat a felvételi során, de ha semmilyen egyéb módon nem tudnak a jelentkez ő k egyéni teljesítménye között rangsort állítani, figyelembe vehetik az etnikai származást. Ám ekkor is kizárólag abban az esetben, ha ez az egyetemi sokszín ű séget szolgálja, és ezt a célt nem lehet más módon megvalósítani. És
