Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. augusztus - Civitas Europica Centralis
2017-08-14
oldal | 11 2017. augusztus 14. V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 Mit kezdjen a romákkal a szociáldemokrácia? „ Az átalakító (transzformatív) beavatkozás, amely az újraelosztás mélystruktúráit változtatja meg, lehet ő séget kínál arra is, hogy el ő mozdítsa az el nem ismerés korrekcióját és megteremtse ennek a strukturális feltételeit. Vane esélye Magyarországnak egy antirasszista szociáldemokrata politika megvalósítására vagy marad unk a vezérelv ű logikát követ ő vajdákat, váteszeket és egyéb “etnovállalkozókat” támogató megoldásoknál? Megkísérlek egy vázlatos gondolatmenetet bemutatni, ami egy antirasszista szociáldemokrata értékéket következetesen képvisel ő politika alapját képezhe ti. Ebben az elképzelésben Nancy Fraser feminista, "posztmarxista” politikatudós elméleti munkáját fogom használni, aki elveti a klasszikus marxizmus tanait. Ma még mindig vannak olyan baloldali politikusok, akik abban hisznek, hogy ha csökken az egymássa l szemben álló osztályok ellentéte és kizsákmányolása, akkor azonnal mérsékl ő dni fog, vagy végleg felszámolódik a lenézett, megvetett, diszkriminált és „rasszizált” csoportok társadalmi megkülönböztetése. Nancy Fraser azt állítja, hogy a társadalmi igazság osság ma magában foglalja az újraelosztás (redistribution) és az elismerés (recognition) követelményét. Ez újfajta intellektuális és politikai hozzáállást igényel azoktól, akik megpróbálják feloldani az egymással szemben felállított kategóriákat - mint a f entiek. Ezeket nem egymással szemben, hanem egymás mellett, vagy egymással összefonódva lehet érvényesíteni az antirasszista szociáldemokrata politikában. A Fraser által javasolt antirasszista szociáldemokrata politikát a baloldali pártok a hazai cigányság javára fordíthatnák … ” Kóczé Angéla ( http://nepszava.hu/ ) Célt téveszt ő tabudöntés „ Á ltalános, egyenl ő és titkos választójog – ez a fundamentuma annak a politikai rendszernek, amelyben élünk, s amely keretet biztosít a nyugati típusú, a pártok és jelöltek szabad versengésére épül ő demokráciának szerte a világon. Ennek megkérd ő jelezése, a választójog gyakor lására jogosultak körének sz ű kítése tabu. A Jobbik nemrégiben bedobott korlátozó javaslata – a nyolc általánossal nem rendelkez ő , illetve írniolvasni nem tudó magyarok nem járulhatnának az urnák elé – már csak ezért sem támogatható. Nyilvánvaló, hogy a kö zépre húzódás nehéz. A kormányzati ambícióhoz nélkülözhetetlen m ű veletét végrehajtó párt maga is tudja, hogy elképzelése megvalósítására nincs esély. Egyfajta tesztelésnek szánhatták, s úgy sejtem, a felvetett korlátozásnak nagyobb a társadalmi támogatotts ága, mint ahogy azt sokan gondolják. Nemcsak holmi elitista, értelmiségi nyafogás, hanem a demokráciáról folytatott eszmetörténeti viták állandó eleme, hogy a népképviseleti rendszerekben olyanok is döntési helyzetbe kerülnek, akik nem rendelkeznek a felel ő s állásfoglaláshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel. 2002ben, az els ő Orbánkormány bukásakor fideszes körökben divat volt méltatlankodni azon, hogy miként befolyásolhatta az ország sorsának alakulását megannyi tájékozatlan, megtévesztett honfitársun k szavazata … ” Szeret ő Szabolcs ( https://mno.hu/ ) EURÓPA NEM VALLJA BE, HOGY HÁBORÚBAN ÁLL Az 1956os szabadságharc volt a gerillahadviselés egyik legtisztább példája – mondta lapunknak Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója, aki Gerillaháború cim ű új könyve kapcsán beszélt a modern kori forradalmárokról, illetve a terrorizmusról. Kitért arra is, hogy a liberális demokrácia nem m ű ködik, és végképp nem jelent „ történelem végi ” egyensúlyi állapotot, hiszen képtelen válaszolni a terrorizmusra, politika ilag m ű ködésképtelen és egyenl ő tlenségeket teremt, megsemmisíti a tekintél yt és kulturális zavarokat okoz ( http://magyaridok.hu/ ) AZ E U GAZDASÁGA ÉS A MIGRÁCIÓ EURÓPÁBAN B Ő VEN VAN KÉPZETT MUNKAER Ő , SEMMI ÉRTELME BEVÁNDORLÓK TÖMEGES ALKALMAZÁSÁNAK „ A 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
