Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. július - Civitas Europica Centralis
2017-07-26
oldal | 15 2017. július 8. alapszerz ő dés hetes cikke szerinti eljárást, amennyiben olyan törvényeket fogadnak el Lengyelországban, amelyek felmentenék vagy nyugdíjaznák a legfels ő bb bíróság tagjait. A bizottság újabb a jánlásokat küldött a lengyel hatóságoknak az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében, valamint kötelezettségszegési eljárást készített el ő , amelyet a tervek szerint akkor fognak megindítani, amikor kihirdetik az Andrzej Duda elnök által már aláírt jogszabályt a bíróságok szervezetér ő l. A jogállamisági mechanizmus keretében az EB korábban már két ajánlást is küldött Lengyelországnak, az ezekben szerepl ő aggályokat azonban - mint közölték - azóta sem sikerült orvosolni, s ő t még súlyosabbá vált a f enyegetés a bírói függetlenségre és a jogállamiságra nézve. Az újabb ajánlásban egy hónapot adtak a lengyel kormánynak arra, hogy rendezze az aggályos kérdéseket és tájékoztasson az e célból megtett intézkedésekr ő l, és az Európai Bizottság ett ő l függ ő e n dönt majd a további intézkedésekr ő l. Az EBnek a bíróságok m ű ködésér ő l szóló négy új lengyel törvénnyel van problémája, amelyek közül kett ő t aláírt, kett ő t viszont megvétózott az államf ő . A legfels ő bb bíróságot és az országos igazságszolgáltatási tanácsot érint ő , megvétózott törvényjavaslatok mellett Brüsszel az elfogadott és a lengyel elnök által is jóváhagyott, a bíróságok szervezetér ő l szóló törvénytervezetre és arra a július 13. óta már hatályos törvényre vonatkozóan fogalmazott meg ajánlásokat Varsónak, amely a Krakkóban m ű köd ő Nemzeti Bírói és Ügyészi Iskola m ű ködését szabályozza. Ez az intézmény az egyetlen Lengyelországban, amely bírákat és ügyészeket képezhet. Az Európai Bizottság szerint a tervezett változtatások a kormánypárt ellen ő rzése alá vonnák a legfels ő bb bíróságot és az igazságszolgáltatás más területeit. Mint írták, ezen szabályoknak a jelenlegi formájukban rendkívül negatív hatásuk lenne, módszeresen aláásnák a bíróságok függetlenségét az országban. "Az igazságszolgáltatás füg getlensége lényeges el ő feltétele az uniós tagságnak, az EU ezért nem fogadhat el olyan rendszert, mely lehet ő vé teszi a bírák önkényes menesztését. Amennyiben a lengyel kormány folytatja a bírói függetlenséget, illetve a jogállamiságot aláásó intézkedéseit , nem lesz más lehet ő ségünk, mint a hetes cikk szerinti eljárás aktiválása" - hangsúlyozta JeanClaude Juncker, az uniós jog végrehajtása felett ő rköd ő szervezet elnöke. Sajtóértekezletén Frans Timmermans, a bizottság els ő alelnöke "teljes képtelenségn ek", "ostoba szóbeszédnek" nevezte azokat a híreket, amelyek szerint egyszerre indítanák meg a hetes cikk szerinti eljárást Lengyelország és Magyarország ellen. Névtelenséget kér ő illetékesek szerint Brüsszel készen akar lenni rá, hogy szükség esetén a nyári szabadságok ideje alatt is azonnal reagálni tudjon az esetleges varsói lépésekre, a biztosi kollégium ugyanis a mostani egyeztetést követ ő en szeptember elején ül össze legközelebb. A két megvétózott törvény egyike felmentené a legfels ő bb bíróság mostani tagjait, azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól. A másik pedig megszüntetné 15 jelenlegi bíró mandátumát a 25 f ő s országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS), akiknek az utódait a parlament alsóháza választa ná meg, s nem a szakmai szervezetek, mint eddig. A hetes cikk olyan, többlépcs ő s eljárást tesz lehet ő vé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végs ő soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is j árhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség. Szakemberek ugyanakkor kiemelték, hogy az "atomfegyverként" is emlegetett eljárás megindításához a tagországok négyötödének támogatása is elegend ő lenne, és ez a példátlan lépés már önmagában is er ő s figyelmeztetést küldene Varsónak. v v i i s s s s z z a a Szijjártó: Európának biztonsági és gazdasági szempontból is érdeke a keleti partnerség sikere Budapest, 2017. július 26., szerda (MTI) - Egyértelm ű , hogy Európának biztonsági és gazdasági szempontból is elementáris érdeke f ű z ő dik a keleti partnerség kezdeményezés sikeréhez - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón, miután Georgia európai és euroatlant i integrációs államminiszterével találkozott. A külügyminiszter kiemelte: Georgia élen jár a keleti partnerség országai között, már három éve aláírta a társulási és szabadkereskedelmi együttm ű ködésr ő l szóló megállapodást az EUval, néhány hónapja pedi g a georgiaiak vízummentességet élveznek európai uniós utazásaik során. Hangsúlyozta: Magyarország támogatja azt a georgiai kezdeményezést, hogy stratégiai párbeszéd induljon az ország és az EU között a biztonsági és védelmi kooperációról. Els ő sorban a terrorizmus és kibertámadások elleni küzdelemben számítanak el ő relépésre - tette hozzá.
