Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. július - Civitas Europica Centralis
2017-07-26
oldal | 10 2017. július 8. Ukrajnával folytatott közös politikájától való eltérést jelentené. Schwarz nagyon sajnálatosnak nevezte, ha az Egyesült Államok elállna a közös politikai irányvonaltól. A szóviv ő szerint a szankciók korlátozhatnák többek között az energiaszektor cégeinek m ű ködését. Egyúttal " különösen riasztónak " nevezte, hogy az Egyesült Államok megpróbálja Európa energiaellátását egyoldal ú intézkedésekkel befolyásolni, így megvalósítv a a saját gazdasági törekvéseit ( http://www.mti.hu ) N N e e m m z z e e t t k k ö ö z z i i l l a a p p s s z z e e m m l l e e Brüsszel nekimegy ma Lengyelországnak - külföldi lapok A New York Times közli a Reuters hírügynökség tudósítását arról, hogy ma az Európai Bizottság várhatóan jogi következményekkel fogja megfenyegetni Lengyelországot arra az esetre, ha az országban – élve a bírósági rendsz er átalakításáról szóló törvény nyújtotta lehet ő séggel – megkezd ő dik a bírák elbocsátása. Andrzej Duda lengyel államf ő tegnap aláírta a törvényt, amely széles kör ű jogosítványokkal ruházza fel az igazságügyi minisztert a bírák kinevezését és felmentését il let ő en. Egy – névtelenséget kér ő - uniós tisztségvisel ő azt mondta a Reutersnek, hogy Brüsszel szemében a bírák elbocsátása jelentené azt a fejleményt, amelynek a bekövetkezte esetén az uniós végrehajtó testület kezdeményezné az EUalapszerz ő dés 7. cikkének az érvényesítését Lengyelországgal szemben, ami végs ő esetben elvben akár Varsó szavazati jogának a felfüggesztéséhez is vezethet. E közlés értelmében ma az Európai Bizottság kiegészít ő ajánlással él Lengyelország felé a jogállamiságot illet ő en, é s abban válaszadási határid ő t is ki fog kötni. A Reuters ugyanakkor emlékeztet arra, hogy Magyarország kilátásba helyezte: meg fogja akadályozni, hogy a tagállamok konszenzusát igényl ő büntet ő rendszabályt foganatosítsanak Lengyelországgal szemben. Azt is felidézi a hírügynökség, hogy az Európai Bizottság – a hetes cikkely alkalmazása nélkül is, egyszer ű kötelezettségszegési eljárás végkifejleteként – 2012ben megnyerte a pert a luxembourgi székhely ű Európai Bíróságon történetesen éppen Magyarországgal szem ben, amely az uniós jognak ellentmondó módon rendelkezett a bírák id ő el ő tt felmentésér ő l és nyugdíjazásáról. A nagy példányszámú, hamburgi Die Welt arról közöl cikket, hogy mire vezethet ő vissza Németország felt ű n ő visszafogottsága a lengyelországi fejle ményekkel kapcsolatban. Berlinben természetesen nagy figyelemmel kísérik, miként alakul a jogállamiság helyzete Lengyelországban, hiszen senki nem szeretne egyfajta második Törökországot látni Németország keleti szomszédságában – fogalmaz a Die Welt. Másfe l ő l azonban – idéz szakért ő ket is a lap – évtizedek tapasztalata azt mutatja, hogy a lengyelek még mindig nagyon negatívan reagálnak, ha német beavatkozást vélnek tapasztalni. Ha tehát Angela Merkel er ő teljesen felemelné a szavát a lengyelországi igazságsz olgáltatási rendszerbe való legújabb belenyúlással szemben, azzal minden bizonnyal csak egyetlen ember pozíciój á t er ő sítené Lengyelországban: Jaroslaw Kaczynskiét , vagyis a Jog és Igazságosság nev ű lengyel kormányzó párt vezet ő jének a helyzetét. Ezért aztá n a német politika inkább tartózkodik a lengyel ügyekbe való beleszólástól, és ezzel egyfel ő l Donald Tusknak , a volt lengyel miniszterelnöknek, az uniós tagállami vezet ő k testülete, az Európai Tanács jelenlegi vezet ő jének engedi át a terepet, másfel ő l pedig abban reménykedik, hogy a 2019es lengyelországi vá lasztások majd változást hoznak … ( http://www.klubradio.hu )
