Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. július - Civitas Europica Centralis
2017-07-15
oldal | 13 2017. július 15. j elmondata „ A biztos pont ”, lesz. Sándor Krisztina , az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezet ő elnöke, a nyári szabadegyetem politikai programfelel ő se szerint azért választották jelmondatul ezt a gondolatot, mert az egyre bizonytalanabbá váló európai politikai környezetben nagy szükség van biztos pontokra. Hozzátette: ilyen biztos pontnak számít a már 28 éves hagyománnyal rendelkez ő Tusványos, de biztos pont Erdély, a Kárpátmedence, akárcsak KeletKözépEurópa is … ( http://nepszava.hu/ ) Stratégiai sebezhet ő ség a NATO keleti végein Aki a legrövidebb, tehát az egyeneshez legközelebb es ő utat választja Budapestr ő l Lengyelorsz ágba, szubjektív tapasztalatokat szerezhet a visegrádi négyek és általában a keletközépeurópai térség mint formálódó regionális szövetség stratégiai sebezhet ő ség é r ő l … Az infrastruktúrafejlesztés stratégiai összefüggéseit a Három tenger kezdeményezés 12 államf ő jének múlt heti – Donald Trump amerikai elnök bábáskodásával lezajlott – találkozója is alátámasztotta. A vendéglátó Andrzej Duda nem árult zsákbamacskát, és lesz ö gezte, hogy Lengyelország az Európai Unió kohéziós politikáját az Egyesült Államokkal együttm ű ködve akarja megvalósítani ( https://mno.hu/ ) Vannak a romániai magyar oktatásnak gyöngyszemei A diktatúra szisztem atikus leépítése és a rendszerváltozás utáni szavazatszerzési törekvésekre silányuló oktatáspolitika ellenére vannak sikerei a magyar oktatásnak Romániában. Az egyik ilyen „ kézzel fogható eredmény ” a szatmárnémeti Véndiáktalálkozó, melyr ő l idén az M1 is beszámol. KözépEurópában, ahogyan az a PISAtesztb ő l is kit ű nik, az oktatás siralmas helyzetben van – a magyar számokat alábbi cikkünkben tekintheti meg. Románia is b ő ven átlagon alul teljesít, az okok természetesen szerteágazóak, de alapvet ő en a gazdaság i lemaradás és a politikai tétlenség határozza meg. „ A reform fontossága és halaszthatatlan mivolta már 1990 els ő hónapjaiban megfogalmazódott. Az oktatás reformjának szükségessége – legalábbis a nyilvánosságban és a politikai diskurzusokban – olyan közhel lyé vált, mint az, hogy Románia átmeneti gazdasági id ő szakot él meg. Azóta azonban sem a gazdaság privatizációja, sem az oktatási rendszer tényleges és átfogó reformja nem valósult meg ” – fogalmaz tanulmányában Papp Z. Attila . A tények azt mutatják, hogy a politikának nem sikerült megfelel ő kereteket teremtenie, hogy a hatalmas lemaradást orvosolja. Kósa András László , a Közéletre Nevelésért Alapítvány kutatója a Transindexnek adott interjúban egyenesen úgy fogalmaz, „ a román oktatási rendszer el ő nyeir ő l nem igazán tudok mit mondani, mert igazán komoly el ő nyt nem látok ”. Kifejti: az egyik legéget ő bb probléma, hogy nincsen víziója a politikai elitnek, „ a napi politikai harc, a koalíciós egyensúly mindig átírja a modelleket ”. A gazdasági, humán dimenzióval kapcsolatban pedig úgy fogalmaz: „ enyhe túlzással az mondható el, hogy azért lesz valaki pedagógu s, mert a versenyszféra többi területén nem talál helyet magának ” ( http://www.hirado.hu/ ) Romá n kormányf ő csere: valódi okok és várható következmények Június 21én a román parlament megszavazta a balközép kormány els ő embere, Sorin Grindeanu ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. A politikus nem egészen hat hónapja kapta meg a kormányalakítás lehet ő ségét, ám a koalíció két pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD), valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) a kormányprogram végr ehajtásának késésére hivatkozva indították el a kormányf ő eltávolítását célzó folyamatot. Nem egészen egy hétre rá pedig a jobboldali Klaus Iohannis elnök a szintén szocialista és korábban gazdasági miniszteri posztot betölt ő Mihai Tudoset jelölte Románia új miniszterelnökének. Június 29én pedig a kétkamarás parlament támogatásáról biztosította az ország új vezet ő jét. Iohannis államf ő szerint ez az egész cirkusz árt a román gazdaságnak és az állam nemzetközi megítélésének is. Ennyit a
