Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. június - Civitas Europica Centralis
2017-06-21
oldal | 16 2017. június 21. Rauch és Wittes nem vitatja a választók tudatlanságára vonatkozó állítást. Számos statisztika igazolja, hogy a választók többségének általában halvány fogalma sincsen alapvet ő tényekr ő l , a politikáról nem is beszélve . Az amerikaiak többsége nem tudja, kinek áll jogában hadat üzenni, és a többség úgy hiszi, hogy az alkotmány szerint az Egyesült Államok keresztény állam. A szer z ő k megjegyzik azonban, hogy korántsem új kelet ű jelenségr ő l van szó. 1964ben, a hidegháború kell ő s közepén az amerikaiak mindössze 38 százaléka tudta, hogy a Szovjetunió nem NATO tagállam … ( http://www.metazin.hu/ ) Átértékelés, újragondolás, távlatok Beszélgetést mgr. Hajnal Jen ő vel , a Magyar Nemzeti Tanács elnökével „… Éreztetnünk kell, hogy a szül ő földön is van lehet ő ség a megmaradásra, a túlélésre és a fejl ő désre, hiszen ehhez a magyar állam a hihetetlen nagy támogatásával újabb esélyt adott. Az élet minden területén másként kell gondolkodni, ebben a kusza világban újra kell értékelni a leírt stratégiákat, melyek a maguk id ejében nagyon jelent ő sek voltak. El ő ször úgy képzeltük el, hogy ezt majd mind szép lassan átdolgozgatjuk, de azt kellett látnunk, hogy pillanatokon belül minden felülíródik. A következ ő egy évben ezt a másként látást olyan koncepciókba próbáljuk helyezni, amelyek az új nemzeti tanács hasznára válhatnak. Ne kötelezettséget hagyjunk a következ ő nemzeti tanácsra, hanem olyan távlatokat, amelyeket az újabb négy évben tovább tud gondolni, tekintettel az akkori helyzetre és körülményekre … ” ( http://hetnap.rs/Fooldal.html ) Ismét döntött a jellem „ A szlovák közmédia vezérigazgatóválasztásán ismét suhogott egyet a varázsköpönyeg, és átgombolva a gombokat, a hidas társaság vígan megszavazta a Me č iarkorszakban elhíresült igazgató visszahozását a köztelevízió élére … ” Kövesdi Károly ( http://www.hirek.sk/ ) Az ördög és a magyargy ű löl ő k „ Micsoda káosz, csillapíthatatlan hataloméhség, eszement er ő fitogtatás, a parlamentben és a kormánypalotában eluralkodó politikai idiotizmus kellett ahhoz, hogy az RMDSZ az elmúlt b ő másfél évtized legfontosabb bukaresti megvalósításainak kapujába kerüljön! Minden képzeletet felülmúl, ahogyan a választásokon magabiztosan gy ő ztes párt, illetve az általa irányítot t koalíció fél év alatt – gyakorlatilag senkit ő l sem zavartatva – kicsinálta önmagát. A bábkormányf ő életre kelése nyomán futót ű zként lángoltak fel a bels ő konfliktusok, amelyeknek a kormány is martalékává vált, ez pedig Európában példa nélküli helyzetet i dézett el ő : a parlamenti többség bizalmatlansági indítvánnyal próbálja meg eltávolítani saját miniszterelnökét … ” Páva Adorján ( https://kronika.ro/ ) Regényes életünk „ Azt hittem, mire kész leszek, közelebb kerülök majd a megoldáshoz. Bár ez nem jó, mert ilyen esetben nincs megoldás, talán válaszok vannak a jól feltett kérdések után, de most már látom, hogy újabb kérdéseket kell feltenni, mert a lehetséges válaszok nem elégségesek. De hogy ne beszéljek rébuszokban: néhány éve már dolgozom egy regényen, ami a román – magyar gy ű lölség kapcsán a gy ű lölet termés zetét járná körbe. Nemsokára a végére érek, közel az utolsó pont, de nem mondhatnám, hogy elvégeztem a dolgom. Íróilag talán elvégzem, már ha az író feladata az lenne, hogy az ő t kínzó problémákat történetbe csomagolja, láthatóvá és érthet ő vé tegye, hogy t este legyen, elbeszélhet ő mivolta valaminek, ami addig csak kínzó sejtelem vagy érzet volt. Akkor ez kipipálható, mert azt már tudom, hogy a szerepl ő im miért gy ű lölnek, de azt, hogy honnan fakad ez az er ő s érzelem általában, mi táplálja és mi enyhíti, mi b enne az irracionális és mi ésszel megfogható, azt már kevésbé. Pedig a valóság még a segítségemre is sietett. Hiszen szinte a semmib ő l n ő tt ki körülöttem az a gy ű lölet, ami nagyrészt az én családomat is f ű tötte a nyolcvanas években a románok iránt, mert ő k et okolták a diktatúra fenntartásáért, elt ű réséért, a rövidlátásukért, miközben mi, erdélyi magyarok is rendesen elt ű rtük (id ő nként közre is m ű ködtünk), és ezzel fenntartottuk a rendszert … ” Papp Sándor Zsigmond ( http://www.maszol.ro/ )
