Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. június - Civitas Europica Centralis
2017-06-15
oldal | 11 2017. június 15. fidesz es képvisel ő számos módosító indítványához többen is csatlakoztak. T ő kés László erdélyi képvisel ő a közösen jegyzett javaslatok mellett önálló módosítókat is benyújtott. Hasonló együttm ű ködés alakult ki több más, f ő képpen balkáni országokból való kollégáva l. Erdélyi képvisel ő nk a horvát Marijana Petirrel a szerbiai kisebbségek – köztük a magyar és a horvát – védelmében terjesztett el ő közös kiegészít ő szövegjavaslatokat … ( http://tokeslaszlo.eu/ ) Brüsszel és Berlin is rágyúr a magyar civiltörvényre Az Európai Bizottság figyeli a fejleményeket, elemez, és várja a nemzetközi alkotmányjogi szervezet véleményét. „ Az Európai Bizottság továbbra is kitüntetett figyelemmel kíséri a kedden elfogadott magyarországi civiltörvényt – mondta szerda délben az uniós testület szóviv ő je. – Alaposan kielemezzük a törvényt, közösen a Velencei Bizottsággal, é s különösen ügyelve arra, hogy megfelele az uniós piaci szabályoknak és az alapvet ő jogoknak .” Az EU ellen ő rz ő szerve már áprilisban figyelmeztette a kormányt, hogy nagyon figyelni fognak a törvényjavaslatra, amely arra kötelezne egyes civil szervezeteket , hogy tüntessék föl a nyilvános anyagaikon, ha egy bizonyos összeg fölött külföldr ő l nyertek el anyagi támogatást. A Bizottság alelnöke Frans Timmermans akkor azt mondta: fontos biztosítani, hogy átláthatóak legyenek ezeknek a szervezeteknek a támogatásai, de az új szabály arányos kell, hogy legyen a kockázattal, amit az átláthatóság esetleges hiánya jelent, és nem vezethet i ndokolatlan megkülönböztetéshe z ( http://index.hu/kulfold/eurologus ) Elindult a kötelezettségszegési eljárás Magyarország e llen kvótaügyben A lengyelekkel és a csehekkel közösen ülünk a szégyenpadon, de ő k már ajánlottak fel helyeket menekülteknek. „ Bár a legtöbb tagállam tanúságot tett arról, hogy politikai akarat esetén az áthelyezés m ű köd ő képes, a Bizottság felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek ezt eddig elmulasztották, hogy teljesítsék jogi kötelezettségeiket, továbbá méltányosan és arányosan járuljanak hozzá a mechanizmushoz ” – írta közleményben az Európai Bizottság kedd délután. 2015 ő szén indították azokat a ren dkívüli m ű veleteket, amivel összesen 160 ezer menedékkér ő t áthelyeznének Olaszországból és Görögországból más uniós államokba. A m ű velet tehermentesíti a két déleurópai ország hatóságait azzal, hogy nem nekik kell megvizsgálni és elbírálni az áthelyezésre kiválasztott emberek menedékkérelmét, hanem azoknak az országoknak, ahová átirányítják ő ket. Csak olyanok vehetnek részt a m ű veletben, akiket szinte biztos, hogy tényleg menekülteknek nyilvánítanak az eljárás végén ( http://index.hu/kulfold/eurologus ) EPképvisel ő k: minden EUtag ismerje el Koszóvót - F RISSÍTETT (új: hozzászólások) Az Európai Unió öt tagállama még nem ismerte el Koszovót független államként, pedig az segítené az országot az európai integrációban és el ő nyös lenne a szerb kapcsolatok normalizálódása szempontjából - szögezték le az Európai Parlament képvisel ő i strasbourgi plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban szerdán. Az uniós parlament a NyugatBalkánról e lfogadott 2016os jelentésében kihangsúlyozta, Szerbiának és Koszovónak többet kell tennie a két ország közötti viszony, a kétoldalú kapcsolatok javításáért. A képvisel ő k el ő remutatónak nevezték az unió és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megálla podás 2016. április 1jei hatálybalépését és az Európai Bizottság vízumliberalizációra vonatkozó javaslatát. Megjegyezték: ennek életbe lépéséhez még néhány fontos feltételnek teljesülnie kell, továbbá aggodalmukat fejezték ki a politikai helyzet tartós és széls ő séges megosztottsága miatt. Sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy Koszovó kevés er ő feszítést tett a megfelel ő és hatékony adminisztratív kapacitás kiépítésére, és elítélték, hogy 2016 els ő felében az ellenzék néhány tagja er ő szakosan félbeszakította a koszovói parlament munkáját. Az EP állásfoglalásban Szerbiával kapcsolatban üdvözölte Belgrád és Pristina közeledését, valamint az uniós jogharmonizáció keretében az igazságszolgáltatás, az alapjogok, a szabadság és a biztonság
