Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. május - Civitas Europica Centralis
2017-05-03
oldal | 13 2017. május 3. V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 Nem minden vallás képvisel ugyanolyan értéket „ Ha itt szabadon építhetnek mecseteket, akkor ott miért nem szabad keresztény templomot építeni? Ha nálunk szabadon téríthetnek szaúdi származású hitszónokok, ugyanezt miért nem szabad SzaúdArábiában ?” A dzsihád és a Nyugat öngyilkossága címmel jelent meg a könyvfesztiválra Pawe ł Lisicki igencsak provokatív és tabudöntöget ő könyve magyarul. A lengyel teológussal, újságíróval ennek kapcsán beszélgettünk az iszlám és a kereszténység kapcsolatáról, egyházról, államról, bevánd orlásról, integrá cióról … „… Sajnos több példát ismerünk a történelemb ő l, hogy magas szint ű , er ő s kultúrák rövid id ő alatt végleg el tudnak t ű nni. Vegyük csak a kereszténységet ÉszakAfrikában: ki tagadná, hogy a IV – V. században a keresztény világ egyik, ha nem a legfontosabb régiója volt. Majd rövid id ő alatt teljesen elt ű nt. Persze nem állítom, hogy húszharminc év múlva mecset lesz a Szent Péterbazilika helyén, de ötven év távlatában azért már nem feltétlenül zárnék ki ilyen, ma még elképzelhetetlennek tartott forgatókönyveket. Franciaországban Párizs muzulmán közösségének vezet ő je beszélt arról tavaly, hogy mivel a keresztény templomok kiürül ő ben vannak az egész országban, azokat a muzulmánoknak kellene elfoglalniuk és használniuk. És ha már statisztikák: a muz ulmán népesség szinte mindenhol növekszik, és vannak már példák arra, hogy templomokat, imahelyeket vettek át a keresztényekt ő l. Hiába tény, hogy ma egyre kisebb a gyakorló keresztények száma Európában, közös kultúránk részét képezik a templomok, a kereszt ény irodalom, a filoz ó fia is. Mindennapi életvitelünknek szintén nagyon fontos része a keresztény örökség, még ha nem is vagyunk vallásosak, akkor is. Ha ezeket elveszítjük, a kultúránkat is elveszítjük … ” ( https://mno.hu/ ) Bevándorlás és patakvér Enoch Powell rasszistának kikiáltott intelmei és a ma is hiányzó racionalitás „ A The Economist cikket közölt Enoch Powellr ő l . Hogy ki volt Enoch Powell ? A háború utáni liberális, baloldali és konzervatív elitek réme. Brit politikus, parlamenti képvisel ő , néhány hónapon át miniszter is, akiben sokan a mai, populistának nevezett európai pártvezérek ideológiai el ő képét látják. Egyben mindannak a tagadását, ami t nyugaton ma „társadalmi konszenzusként” próbálnak bemutatni … A Konzervatív Párt tagjaként, majd parlamenti képvisel ő jeként, kés ő bb miniszterként és árnyékminiszterként ennek ellenére ígéretes politikai pálya volt az övé. Amely egy pillanat alatt tört ke tté 1968ban Birminghamben elmondott nyilvános beszéde után. Ezt a brit politikatörténet a mai napig patakvérbeszédként (Rivers of Blood Speech) emlegeti. Enoch Powell az Aeneisb ő l idézett, amelyben a riasztó jöv ő t látó jósn ő így sikolt fel: „Csatákat, szö rny ű csatákat látok, vértengerben a Thybrist” (mármint a Tiberis folyót). Powell azért látta vértengerben a „folyót”, mert úgy vélte, a háború után az országba és Európa más államaiba is meginduló bevándorlás katasztrófához fog vezetni. A baljós vízióra rá ugrott a sajtó. A The Times gonosz beszédnek titulálta. Az idézetet meglehet ő s rosszindulattal – Powell vérontást vizionál, rasszista húrokat penget – magyarázta félre mindenki, még párttársai is, akik megijedtek a fajgy ű lölet vádjától. Elkezd ő dött a nagy elhatárolósdi, valódi vita helyett a beszéd által kijelölt szimbolikus tér belakása következett. Jellemz ő , hogy Margaret Thatcher már aktív pályafutása után, 1991ben jegyezte meg: Powell érvelése helyénvaló volt, ha sajnálatos módon fejezte is ki mag át. Nem csoda, hogy Enoch Powell a globalizáció és az egységesül ő Európa projektje ellen fordult. Ő 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
