Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. május - Civitas Europica Centralis
2017-05-20
oldal | 14 2017. május 20. Merre halad a tudomány? Ukrajnában húsz éve május derekán méltatják a tudomány napját. Ilyenkor azok munkáját, tevékenységét helyezik el ő térbe, akik valamilyen módon köt ő dnek a világot el ő re viv ő dolgokhoz. Kárpátalja mindig is neves volt tudósairól. Vajon ma milyen képet lehet festeni az ágazatról? Válaszol Spenik Ottó , akadémikus, az Ungvári Eletrofizikai Kutatóintézet igazgatója „… A különböz ő országos fórumokon vidékünk kutatóit a középmez ő nybe sorolják. Lehetnénk el ő kel ő bb helyen is, de állami támogatás, anyagi megbecsülés hiányában fejl ő dni sem könny ű . Úgy néz ki, az ukrán államnak nincs szüksége tudósokra, kim ű velt koponyákra. A nemzetközi elismertségünk szerencsére ennél jóval nagyobb. Igyekszünk is ott lenni a legtöbb tudományos fórumon. Mu nkatársaim kiváló kapcsolatokat ápolnak külhoni intézményekkel, rendre meghívják ő ket a különféle konferenciákra, nívós folyóiratokban publikálnak. A mi világunkban nem is lehet másképp … ” ( http://kiszo.hhrf.org ) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 A menekültek szószólói va gyunk Interjú Montserrat Feixas Vihével , az ENSZ Menekültügyi F ő biztosságának középeurópai képvisel ő jével „ Nincs politikai agendánk, nem állunk senkivel szemben. Bárkivel tárgyalunk, azokkal is, akik nem értenek egyet velünk. Rámutatunk, miért feladatuk a menekültek védelme. Mi senkivel szemben nem vagyunk ellenségesek – de vannak, akik ellenségesen viszonyulna k hozzánk. Azonban kötelességünk, hogy fellépjünk a menekültek érdekében, az ő hangjukon szólalunk meg, az ő szószólójuk vagyunk – Európában, Magyarországon, szerte a világon ” – ekként írja le szervezete munkáját az ENSZ Menekültügyi F ő biztosságát (UNHCR) korábban három évtizeden át a harmadik világban, 2014 óta a mi régiónkban képvisel ő Monserrat Feixas Vihé . Szerinte nem vár fényes jöv ő arra az országra, ahol a gyerekeknek azt szajkózzák, hogy az i degenség valami rosszal párosul ( http://www.es.hu/ ) Kongresszusok és megvezetett közösségek „ Egy délerdélyi település református templomában vettem részt a hétvégén keresztel ő n. A lelkipásztor számára a baba látványa akkora újdonságnak számított, hogy sokáig lapozott ágendás könyvében, amíg a megfelel ő liturgiai részhez ért. A szinte heti rendszerességgel a végs ő búcsút mondó paptól nem meglep ő ez a pillanatnyi zavar, hiszen gyüleke zetében 10 – 15 temetésre jut egy keresztel ő . Az id ő s emberekkel megtöltött padsorok között a külföldi munkavállalásból és a más vidékr ő l érkezett rokonság soraiban akadtak csak fiatalok, no meg a gyerekét keresztel ő ifjú pár, ő k szintén ez alkalomból tértek haza szül ő városukba. A délerdélyi helyszínt tetszés szerint kicserélhetném a legtöbb, magyarok lakta erdélyi településre, vidékenként legfennebb az elhalálozások és a keresztel ő k száma közötti arány változna, mert léteznek falvak és városok, ahol még nem fogyunk ennyire drasztikusan. Nem tudom, az RMDSZkongresszuson beszélte valaki err ő l a mérhetetlen fogyásról és kil á tástalanságról, ami ma az erdélyi magyarságot tartja fogságában … ” Makkay József ( https://erd elyinaplo.ro/ ) A „ kicsi magyar világ ” adott lelkier ő t Erdélyben Babucs Zoltán hadtörténész Csíkszereda és Kézdivásárhely 1940es hazatérésér ő l szóló kötetét mutatták be a napokban Budapesten. A „ kicsi magyar világ ” szakavatott kutatójaként a budapesti történész Számos cikkben és tanulmányban foglalkozik a második bécsi döntés nyomán visszaszerzett északerdélyi és 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját Ha a cikket végig szeretné olvasni, a regisztrációt követően egy 508 forintos emeltdíjas SMS elküldésével néhány percen belül megteheti. A részletekről az előfizetési információk oldalán lehet olvasni, az SMS egy héten át hozzáférést biztosít a legfrissebb számhoz és a teljes archívumhoz.
