Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. május - Civitas Europica Centralis
2017-05-16
oldal | 18 2017. május 16. arra is: a kormány évente mintegy h á rom milliárd forintot költ a költ ő nevét visel ő , 17 évvel ezel ő tt indított tehetséggondozó programra, amelyben m a tanévenként több mint négyezer középiskolás, egyharmad részben roma származású hátrányos helyzet ű tanuló vesz részt. Balog Zoltán elmondta azt is, az emlékévhez kapcsolódva nemzeti és Kárpátmedencei szint ű "Aranylázat" szeretnének ébreszteni, orszá gszerte népmozgalomszer ű szervez ő dés zajlik a célra létrehozott emlékbizottság koordinálásával. Arany János m ű vészete mércét jelentett az utána jöv ő költ őíró generáció legjobbjai el ő tt, a kortárs irodalom sem értelmezhet ő Arany János költészete, a ma gyar kultúrához való hozzájárulása nélkül - hangsúlyozta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Hozzáf ű zte: kevésbé közismert ugyanakkor, hogy tudományos szervez ő munkája is kiemelked ő . Arany János 18651877ig viselte az MTA titokno ki, vagyis f ő titkári címét, ő intézte többek között a tudós társaság székházának építésével járó pénzügyeket is. Pr ő hle Gergely, a PIM f ő igazgatója kiemelte: a március 2én indult Aranyemlékév fontos civilizációs üzenetet hordoz, egy olyan emberi min ő ségét, amelynek megértése nem a szlogenek, hanem a m ű vek megismerése által válik lehet ő vé. Az Önarckép álarcokban cím ű kiállítás a személyes viszony kialakulását szeretné el ő mozdítani a látogató és Arany János költészete között - f ű zte hozzá. Szörényi László irodalomtörténész úgy fogalmazott: a kiállítás "Arany János költészetének legbels ő magját ragadja meg és érzékelteti a maga sajátos, muzeológiai és audiovizuális eszközeivel. Azaz a teljes önfeltárásnak, tehát önarcképfestésnek a lélek legmélyér ő l fakadó igényét, és egyúttal a lehet ő legrejt ő z ő bb szerepjátszás együttes vágyát, amely egyforma er ő vel és egyidej ű leg jelenik meg Arany költészetében". Az Önarckép álarcokban cím ű kiállítás az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultat. v v i i s s s s z z a a Az RMDSZ kiútkeresésér ő l cikkeznek a szövetség kongresszusát kommentáló erdélyi magyar lapok Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár, 2017. május 15., hétf ő (MTI) - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) reménytelennek t ű n ő kiútkeresésér ő l cikkeznek a szövetség kongresszusát kommentáló erdélyi magyar lapok. A Krónika vez ércikkírója arra figyelt fel, hogy a szövetség legf ő bb döntéshozó fórumát nem hozta lázba a magyar közösség problémái megoldásának a keresése. "Pontos leltárt lehetne összeállítani mindabból, ami a magyar közösség tagjainak különkülön és egészében fáj vag y hiányzik, ám a kongresszusi küldöttekb ő l mintha hiányozna a t ű z, ami éltetné a kisebbségi jogok kiharcolásához szükséges lelkesedést" - állapította meg a cikkíró aki azt is felrótta, hogy az RMDSZb ő l kihalt a vitaszellem. A Krónika vezércikke a rom án hatalomnak és politikának az RMDSZhez való viszonyulásában tapasztalt kett ő sségre is figyelmeztet. "Miközben a román közméltóságok és pártelnökök a zilahi nagygy ű lésen is az egekig magasztalták a politikai alakulatot, az állami intézmények ott tesznek be a magyaroknak, ahol csak tudnak" - állapította meg. Úgy vélte: erre figyelmeztetnie kellene a szövetségnek a román partnereit. A székelyföldi Háromszék cikkírója a kongresszus "Nem hátrálunk meg!" jelmondatát parafrazálva állapította meg véleményci kkében: "Nem hátrálunk, megrekedtünk". A cikkíró arra figyelmeztetett, hogy a szövetség a kongresszuson els ő sorban olyan témákkal foglalkozott, amelyek megoldása másokon múlik. A román pártokkal való együttm ű ködés "féloldalasságát" azzal példázta, hog y a jó viszony ellenére a bukaresti törvényhozásban tizenkét éve benyújtott kisebbségi törvénytervezet elakadt, "a megyék és települések szintjén pedig a kormánypártok helyi emberei, a kormány megbízottjai inkább az ellentáborhoz tartoznak, olykor kihívó é s tüntet ő módon, a széls ő ségesek bátorításával". "Ebben a sz ű k mozgástérben kellene valamit elérni. (.) Ebb ő l a gödörb ő l az RMDSZ sem nagyon lát kiutat, ezt sugallja az iránymutatónak nevezett kongresszus jelszava is. Nem hátrálunk meg? Nem is haladunk. Védekezünk. De ez nem elég..." - írja a Háromsz é k A Kolozsvári Szabadság is a Wesselényi Miklóstól vett "Nem hátrálunk meg!" jelmondat olvasatait boncolgatja. Ezek közül azt emeli ki, hogy az erdélyi arisztokrata a modernizáció híve volt, és jelenleg az RMDSZ is modernizációs kihívásokkal szembesül. v v i i s s s s z z a a
