Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. április - Civitas Europica Centralis

2017-04-21

oldal | 19 2017. április 21. C C i i k k k k e e k k ‍ Székelyföld jöv ő‍ jének a szellemi alapját próbálja megfogalmazni a Marosvásárhelyen megnyitott III. Székely Kongresszus Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Marosvásárhely, 2017. április 20., csütörtök (MTI) - Székelyföld jöv ő‍ jének a szellemi alapját próbálja megfogalmazni a csütö rtök este Marosvásárhelyen megnyitott III. Székely Kongresszus. A szombatig tartó tudományos konferencia keretében Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön 16 szekcióban mintegy száz el ő‍ adó tart el ő‍ adást Székelyfölddel kapcsolatos témákról. A konferenciát levélben köszöntötte a f ő‍ védnöki szerepet vállalt Semjén Zsolt. A miniszterelnök­helyettes úgy vélte: "Székelyföld magyarságában való megmaradása azon áll, hogy egységbe tudjuk­e fogni hagyományaink meg ő‍ rzését napjaink szakmai, tudományos és gazdasági teend ő‍ ivel. Egyed Ákos történész el ő‍ adásában az 1902­ben megszervezett els ő‍ székely kongresszust idézte. Megjegyezte, az els ő‍ kongresszus öt szekciója közül a székelyek elvándorlásának a megállítását célul kit ű‍ z ő‍ szekciót tartot ták a legfontosabbnak a szervez ő‍ k. Hozzátette, az vezetett a székelyek tömeges elvándorlásához, hogy a székelység a 20. század elején is megmaradt a maga konzervativizmusában. Az ipar ű‍ zést méltóságán alulinak találta. Az akkori kongresszus el ő‍ adói úgy ítél ték meg, hogy szükség van a moderniz á cióra, de valamilyen módon a hagyományokat is meg kell ő‍ rizni. Kolumbán Gábor fizikus, vállalkozó, a 2002­ben tartott II. Székely Kongresszus f ő‍ szervez ő‍ je megállapította: a székelység leszakadása a 20. század eleje óta is folytatódott. Úgy vélte: 1902­ben a modernizáció érte felkészületlenül Székelyföldet, a 21. század elején pedig Románia NATO- és EU­csatlakozása. "Rajtunk múlik, hogy milyen lesz a Székelyföld jöv ő‍ je. Senki nem fog minket kívülr ő‍ l megváltani. Ki kell találnunk azt a megoldást, ami fenntarthatóvá teszi a székelyföldi létformát" - fogalmazta meg a székely kongresszusok célját Kolumbán Gábor. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke köszöntésében azt hangsúlyozta, valami mégis meg változott a korábbi székely kongresszusok óta: immár a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vállalta a szervezést. Szerinte ezáltal a tudományos konferencia otthonra lelt. Dávid László, a Sapientia rektora is az egyetem szerepvállalását hangsúlyozt a. Felidézte, Amerika mai fejl ő‍ désének egyik motorja, a Szilícium­völgy a 19. században egy mez ő‍ gazdasági övezet volt. Az emelte ki a környezetéb ő‍ l, hogy 1891­ben létrehozták itt a Stanford egyetemet, amely a gyakorlatias oktatást t ű‍ zte ki célul. Úgy vélte , hasonló szerepet tölthet be a Székelyföld számára a Sapientia egyetem. Bakk Miklós politológus, a konferencia f ő‍ szervez ő‍ je a rendezvény több célját is megjelölte. Szerinte a kongresszus egyfel ő‍ l megpróbálja áttekinteni, hogy különböz ő‍ tudományos ter ületeken milyen tudás halmozódott fel Székelyfölddel kapcsolatban. Azt is célnak tartotta azonban, hogy a tanácskozás révén kialakuljanak a székelyföldi tudományos együttm ű‍ ködés új útjai. Fontosnak tartotta ugyanakkor a konferencia közpolitika­gerjeszt ő‍ je llegét. Megjegyezte: felkérték a konferencia szekcióvezet ő‍ it, hogy zárják tanácskozásukat közpolitikai javaslatok megfogalmazásával. A politológus a székelyföldi regionális identitás meger ő‍ sítését is a konferencia céljának tartotta. A konferencia maro svásárhelyi helyszínén a székelyföldi értéktár, a nyelvi jogok és a Székelyföld társadalmi állapota szekciókban hangzanak el el ő‍ adások. Csíkszeredában a regionalizmus földrajzi és településhálózati vetületei; a régióépítés szerepe a székelyföldi közigazgat ásban és önkormányzati m ű‍ ködésben; vállalkozók és vállalkozások Székelyföldön; a vidék és az agrárium szerepe Székelyföld gazdaságában szekciók ülései zajlanak. Sepsiszentgyörgyön a történelem, a székelyföldi oktatás, népegészségügy, é pített örökség helyzete, a közösségi gazdálkodás és a falusi kultúrházak helyzete és funkcióváltása témakörökben hangzanak el tudományos el ő‍ adások. ‍ ‍ v v i i s s s s z z a a ‍ Németh Zsolt: már nem annyira fagyos a román­magyar viszony Bukarest, 2017. április 20., csütörtök (MTI) - Már nem annyira fagyos a román­magyar viszony, öt év után ismét az olvadás jelei mutatkoznak a kapcsolatokban - így összegezte a magyar közmédiának kétnapos bukaresti látogatása tapasztalatait csütörtökön Németh Zsolt, az Országgy ű‍ lés külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz külügyi kabinetjének vezet ő‍ je.

Next

/
Thumbnails
Contents