Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. április - Civitas Europica Centralis
2017-04-15
oldal | 15 2017. április 15. Külpolitika, mint elterel ő man ő ver „ Donald Trump bekanyarodott a republikánus konzervatív elnökök utcájába. A múlt heti szíriai beavatkozás, a kínaiakkal megütött békülékeny hangnem és az oroszokkal szemben felvett határozottabb pozíció már sokban emlékeztet a republikánus elnökök politikájára. A változ ásokban alighanem nagy szerepe van annak, hogy az oroszbarátsággal nemcsak vádolt, hanem lebukó Michael T. Flynn végleg elt ű nt Trump mell ő l. Emellett a Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) is anélkül a Steven Bannon nélkül ülésezik már, aki a Breitbart nev ű , a fa ke newsokat, vagyis álhíreket sem megvet ő híroldal f ő szerkeszt ő i székéb ő l került az elnök kampánycsapatába. Trump szempontjából a belpolitikai kudarcok is indokolják a határozott külpolitikai fellépést. Az Obamacare társadalombiztosítási csomag kiiktatását megcélzó elnök csúfos kudarcot vallott: a törvényhozás nem fogadta el az új törvényt, ami a Fehér Ház és a Republikánus párt közti kiegyensúlyozatlan kapcsolatot mutatja. Ezért egyszer ű bb az elnöknek most külpolitikai téren megszerezni a konzervatívok jói ndulatát. Más kérdés, hogy a Trumpszavazók nem kis része éppen azért szavazott az ingatlanmágnásra, mert elhitte neki, hogy Amerikát visszavonja a világ csend ő rének szerepéb ő l, csakhogy a világgazdaságban betöltött szerepéhez elengedhetetlen Washington számára, hogy a válsággócokban jelen legyen és megmutassa izmait. Ez még Trump századik, a Fehér Házban töltött napja el ő tt bekövetkezett … ” Feledy Botond ( http://ujszo.com/ ) Illiberális elit? „ Politikai hatalom birtokában a világ egyes helyein bármit meg lehet tenni. Látjuk ezt jó pár posztszovjet országba n, vagy éppen Törökországban. Magyarországon Orbán Viktor az utóbbi napokban a demokrácia annyi Rubiconját lépte át, hogy méltán t ű nhet egyre inkább diktátornak …” Beke Zsolt ( http://ujszo.com/ ) Amir ő l egy szlovák térkép mesél „ A dualizmus kori magyarosítás az egyik legrégibb magyar – szlovák vitatéma. A legújabb szlovák történelemkönyvekben azonban tompul a szembenállás élessége, f ő képp azért, mert a könyvek módszertana fejl ő dik. Miután 1867ben a kiegyezéssel létrejött az Osztrák – Magyar Monarchia, a magyar elit lényegében szabad kezet kapott a Lajtán inneni területetek, azaz a Magyar Királyság társ adalmi és politikai berendezkedésének alakítására. Bár eleinte hivatalosan szabadelv ű törvények születtek, melyek a kisebbségek jogait a kor sztenderdjeihez képest jól biztosították, fokozatosan ezeket felülírták a magyarosítást szem el ő tt tartó eljárások. Ezek különösen sújtották a szlovák értelmiséget, amelynek nem volt anyaországa, vagy saját egyházi szervezete (ellentétben a szerb és román nemzetiségek ortodox egyházával és balkáni hátországaival). A kiegyezés után tíz évvel már nem m ű ködött Magyarorszá gon egy szlovák gimnázium sem. Kés ő bb a szlovákságukat vállaló diákok elbocsátása, a szlovák politikusok elleni sajtóperek vagy az a bizonyos „csernovai sort ű z” alkotják azt az eseménysort, amire a szlovák sérelmi emlékezet épült. A tankönyvek is ezeket is mételték évtizedeken keresztül, amelyek tehát nagyon más képet festettek a dualizmusról, mint a magyar kiadványok; utóbbiak inkább egyfajta aranykorként, a boldog békeid ő kként és a gazdasági fellendülés id ő szakaként emlékeztek az els ő világháború el ő tti öt ven évre … ” Kollai István ( http://ujszo.com/ ) „ A túlélés volt a tét, a népi kultúra megmentése ” – Kallós Zoltánnal beszélgettünk Válaszúton „ Nem a díjakért tettem, amit tettem. Hiszen ki is gondolt volna annak idején díjakra, kitüntetésekre. Nem ez volt a tét. A túlélés volt a tét, a népi kultúra megmentése, megörökítése volt a tét. Én itt születtem, nekem ez a hazám. És mindig szerettem teljes szívemb ő l, teljes lelkemb ő l ”. A Kossuth Nagydíjas, Europa Nostradíjas Kallós Zoltán néprajzkutatóval beszélgett ünk Válaszúton, nagycsüt örtökön „… Tudtam, hogy egy csodát kell megmentenem, mert egy egyedülálló Kárpátmedencei kultúráról van szó: talán azért olyan szép az erdélyi