Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. április - Civitas Europica Centralis
2017-04-12
oldal | 13 2017. április 12. V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 Dilettáns diplomácia „ Az ember azt gondolná, hogy nincs lejjebb. Amikor a kiutasítási botrányban a magyar külügyi vezet ő k olyan gyerekesen viselkedtek, ahogyan viselkedtek, ezt gondoltuk, de tévedtünk. Ahogy mondani szokás, a profi, az tud, az amat ő r tudja, hogy nem tud, de igy ekszik, a dilettáns pedig azt hiszi, hogy tud, és nem is akar tanulni. Most éppen ez utóbbi jellemz ő a Bem rakpartra. Az rendben van, hogy két év után hazahívják az amúgy jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkez ő washingtoni nagykövetünket valami ostoba mag yarázkodással, miszerint egy – ottani – új kormányzathoz új misszióvezet ő kell. Már ez is sületlenség, de ami ezután k ö vetkezett, az a dilettantizmus. A hazahívással gyakorlatilag egy id ő ben ugyanis Szijjártó kolléga megtalálta az utódot, saját helyettesét és nyilvánosan be is jelentette ebbéli javaslatát. Csupán megint dilettantizmus. Létezik ugyanis a diplomáciában egy fordulat, miszerint az új nagykövet személyének megnevezéséhez be kell nyújtani a fogadó országnak egy úgynevezett agrémentt, ami általáb an formalitás, udvariassági gesztus, de hát mégiscsak egyfajta kötelezettség, és a diplomáciában sokféle kötelezettség létezik, ismerjük el. Ezt a magyar külügyminisztérium – mint sok más alkalommal más ügyekben – elmulasztotta … ” Odze György ( http://nepszava.hu/ ) Fenn a zászló „ Áder János felemelte mutatóujját és figyelmeztetett. Figyelmeztette a kormányt, hogy a törvény - a lex CEU - szentesítése után kezdje meg az érintettekkel a tárgyalásokat. A köztársaság - ami, mint tudjuk, nincs - elnöke tehát érzékelte, hogy valami itt nincs teljes en rendjén. Illetve ha nem, akkor valahogy értesült az elégedetlenek táborának zúgolódásáról, és talán a tömegdemonstrációról is tájékoztatták ő t. Áder azonban, valójában egyáltalán nem emelte fel a mutatóujját, azt inkább arra használta, hogy megfogja vel e a tollát és aláírja vele a törvényt. Pedig hát az aláíráshoz f ű zött, fentebb idézett megjegyzéséb ő l kiderül: pontosan tudta, hogy a magyar kormány mindenféle egyeztetés nélkül, rohamtempóban zavarta át a parlamenten a nyilvánvalóan diszkriminat í v törvény t, és azt is tudnia kellett, hogy bármily er ő s szakért ő i gárdával bír, lehet, lehetne találni fogást, kifogást az új jogszabályon. De ha már ő a legf ő bb közjogi méltóság és ugyan meglehet ő sen korlátozott jogosítvánnyal bír, erkölcsileg vajon miért vállalta azt, amir ő l - lényegében - maga is leírta, hogy vállalhatatlan? Egy normális jogállamban - amely fölött ugye neki nem csak illenék, hanem kötelessége is ő rködni - nem hozunk személyre, intézményre szabott törvényeket, nem hagyjuk ki a kodifikáci ó s folyama tból az érintetteket, odafigyelünk a társadalmi érdekekre és kizárjuk a kormányf ő i voluntarizmust a parlamenti munkából … ” Németh Péter ( http://nepszava.hu / ) Bátor János „ Kevesen sejtették, hogy valaha Áder János lesz az országot irányító hatalmi tömb legbátrabb tagja, de most megtette, amit kevesen mernének: rázárta a koporsóajtót a Fidesz nev ű politikai aggastyánra. Eltáncolhatott volna a döntés el ő l (ha visszaküldi a CEUtörvényt a parlamentnek), vagy áttolhatta volna a felel ő sséget az Alkotmánybíróságra. Persze azzal sem ment volna sokra: az AB jobbára aktívan oktató bírókból áll, és nincs annál kínosabb a jogon, mint amikor az embert a saját tanítványai röhögik körbe a leadott tananyaggal mer ő ben ellentétes, rendelésre született ítélete miatt. De vállalta a történelmi szerepet, és pontot tett a 30 évvel ezel ő tt egész biztatóan indult történet végére … ” Hargitai Miklós ( http://nepszava .hu/ ) Nem kegy, nem ajándék: jár „ Valahogy úgy vannak a kolozsvári magyarok a többnyelv ű helységnévtáblával, mint a gyerek, akit sokáig tiltani, lebeszélni próbáltak egy játékról: amikor hosszú id ő és soksok rimánkodás, követel ő zés után megkapja, már nem is örül annyira neki. F ő leg úgy, hogy a kapott ajándék nem egészen olyan, mint az epeked ve várt. Hogy mégse 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
