Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. március - Civitas Europica Centralis
2017-03-03
oldal | 16 2017. március 3. felmen ő inek emlegetéséig is eljutnak – persze már az is jókora el ő relépés, hogy a két külügyminiszter v égre egyáltalán találkozott egymással. Ehhez persze szükséges volt Teodor Meleșcanu , a román diplomácia új vezet ő je gesztusa, aki már bizottsági meghallgatásakor a magyar – román viszony javítását nevezte egyik legf ő bb céljának. És a jelek szerint megtörténh et, hogy a magyar – román közeledés folytatódik, hiszen román kormányzati források szerint lehet, hogy a szintén Meleșcanu javasolta közös kormányülések köz ü l az els ő re már a közeljöv ő ben sor kerül Temesváron. Márpedig ez a város szimbolikus jelent ő ség ű a ma gyar – román együttm ű ködés szempontjából, hiszen 1989 decemberében magyarok és románok közösen léptek fel a forradalom szikrájaként is emlegetett magyar református lelkész, T ő kés László védelmében, a diktatúra képvisel ő ivel szemben. Még az sem kizárt, hogy a román hatóságok váratlan lépése, amellyel visszavonták a marosvásárhelyi református gimnázium ügyében a szül ő knek kiküldött DNAidézéseket, a magyarok irányába tett gesztus, miután Budapest a héten két ízben is rosszallását fejezte ki a szül ő k és a gyerek ek vegzálása miatt. A román álláspont viszonylagos enyhülése mögött geopolitikai okok épp úgy állhatnak, mint az, hogy az új bukaresti kormány másképp látja a Brüsszelhez és az EUhoz f ű z ő d ő viszonyt, mint az eddigiek … ” Balogh Levente ( http://www.kronika.ro/ ) C C i i k k k k e e k k Az 1956os forradalomról rendeztek tudományos tanácskozást Bécsben Bécs, 2017. március 2., csütörtök (MTI) - Forradalom, szabadságharc és megtorlás címmel tartottak tudományos tanácskozást az 1956os forradalomról a bécsi magyar nagykövetségen csütörtökön. Az esemény Magyarország bécsi nagykövetsége, a bécsi Coll egium Hungaricum, a Bécsi Magyar Történeti Intézet (BMTI) és a szegedi Gál Ferenc F ő iskola együttm ű ködésével, valamint az '56os Emlékbizottság támogatásával jött létre. Bertényi Iván, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója megnyitó beszédében arr a hívta fel a figyelmet, hogy az 1956ról szóló tudományos kutatások hosszú távon elkísérik a hallgatóságot, gazdagíthatják a gondolkodást. Kiemelte: 1956 olyan büszkesége a magyarságnak, amelyre a világ közvéleménye is pozitívan tekint. Kun Miklós történész, Széchenyidíjas egyetemi tanár el ő adásában egy kevésbé feltérképezett 56os témáról beszélt, arról, hogy a forradalom és szabadságharc leverése nemcsak katonai, hanem orosz titkosszolgálati akció is volt. Elmondta, hogy a szovjet á llamrend ő rség hét nagy "operatív" körzetre osztotta fel Magyarországot titkosszolgálati vezet ő k irányításával. Budapestre Ivan Szerov tábornok, a KGB elnöke érkezett, aki korábban rendkívül véres kez ű belügyesként lett ismert, és akinek az ezzel kapcsolat os emlékiratai pár hónapja váltak publikussá. Kun Miklós MTInek kiemelte: számos fehér folt van, hiszen a Nyikita Hruscsov szovjet pártvezér 1957es budapesti tárgyalásairól szóló jegyz ő könyv nem kutatható, és Kádár János moszkvai útját is csak részb en lehet rekonstruálni. Kitért arra is, hogy a nyugati politikai elit 1956ban elárulta Magyarországot, miközben a nyugati lakosság hallatlanul szolidáris volt a magyarokkal. Kun Miklós úgy vélte, hogy tíz évvel ezel ő tt, az 50. évfordulón nem sikerült megünnepelni az 1956os forradalmat és szabadságharcot, de most igen. A történész nagyon fontosnak nevezte, hogy Bécsben megismerhetett olyanokat, akik fiatalon részt vettek a forradalomban. Benk ő Levente történész és publicista az 1956ban Erdélyben z ajló ifjúsági szervezkedési kísérletekr ő l beszélt. Kiemelte: a romániai megtorlás során 1956 és 1962 között mintegy 28 ezer letartóztatás történt és csaknem tízezer politikai vagy halálos ítélet született. "Az 1956os forradalom egy akolba terelte Köz ép- és KeletEurópa majdnem minden nemzetét, Romániában pedig a magyarságot és a románságot, leszámítva a pártaktivistákat és funkcionáriusokat, akiknek érdeke volt a forradalom ellenében cselekedni" - mondta Benk ő Levente az MTInek nyilatkozva. A tö rténész rávilágított: Romániában tényleges fegyveres szervezkedésre nem került sor, de abban az id ő ben az erdélyi magyarok, a románok, a szászok és svábok elkezdték megfogalmazni követeléseiket, például
