Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. március - Civitas Europica Centralis
2017-03-24
oldal | 19 2017. március 24. Szerinte a centenáriumi évfordulókon a magyaroknak arra kell felhívniuk a szomszédaik figyelmét, hogy egy új térségi együttm ű ködés nélkü l ő k, az egykori nagy gy ő ztesek a jöv ő ben elveszíthetik a legfontosabbat, amit korábban nyertek: a saját nemzetállamukat. A keletközépeurópai országok és nemzetek összefogása és együttm ű ködése önmagában még nem elégséges, de mindenképpen elengedhetetlen feltétele annak, hogy a jöv ő ben mindannyian meg ő rizhessük a cselekv ő képes és együttm ű ködésre nyitott, a nemzeti identitások védelmére alkalmas állami kereteket. A 21. században vagy mindannyian nyertesei leszünk ennek a küzdelemnek, vagy mi ndannyian elveszítjük államainkat, itt a Kárpátmedencében is - jelentette ki az Országgy ű lés elnöke, hozzátéve: aki azt gondolná, hogy jobb az állam hiánya, mint a megléte, az vesse tekintetét Szíriára, Líbiára vagy akár KeletUkrajnára. Mi, magyarok, mindezért azt kívánjuk a szomszédainknak, amit önmagunknak: együttm ű ködésre képes szuverén nemzetállamot, amely senkit nem nyom el, és nem korlátoz identitásában, hanem mindenkit megvéd, és er ő sít - mondta Kövér László. A házelnök úgy értékelt: a Kárp átmedence 21. századi nemzetállamainak nemcsak a területükön él ő etnikai többség, hanem az etnikai kisebbség nemzeti identitását is védeniük és er ő síteniük kell, mert csak így tudnak egymással valóban együttm ű ködni, és így érvényesíteni az állampolgáraik érdekeit az esetleges globális gazdasági, pénzügyi vagy társadalmi ellenérdekekkel szemben. Ha nem sikerül egy ilyen megújult nemzetállami hivatásra építeni az országok közötti együttm ű ködést, ha az etnikai ellentétek feloldatlansága továbbra is akad álya marad a térség államai és nemzetei közötti stratégiai együttm ű ködésnek, akkor KeletKözépEurópa soha nem lesz képes a benne rejl ő potenciált kibontakoztatva emancipálódni Európa nyugati feléhez, újra csak nem lesz más, mint egy - a 20. században megi smertekhez képest talán elviselhet ő bbnek látszó alávetettséget hozó - másik birodalom ütköz ő zónává tett perifériája - fogalmazott. Megjegyezte: talán napjainkra a Kárpátmedencében lassan beértek azok a mentális, lélektani és politikai feltételek, ame lyek révén a magyarság által javasolt új térségi együttm ű ködés gondolatában mindenki úgy találhatja meg a saját nemzeti önérdekét, hogy ezzel nem veszélyezteti, hanem er ő síti a szomszédjai érdekeit is. Kövér László azon meggy ő z ő désének is hangot adott, hogy az 1990et követ ő , negyedszázadnyi hosszú menetelés után ez a felismerés és együttm ű ködés jelenthet valóban új és fenntartható lehet ő séget a magyar nemzetpolitikának, a Kárpátmedencei magyar közösségeinknek is. A magyar politikai osztálynak a Ká rpátmedencében az a felel ő ssége, hogy - miközben meg nem alkuvó küzdelmet folytat saját közösségei önazonosságának védelmében - ne csak készen álljon egy ilyen fordulatra, de türelmesen és kitartóan tegyen is érte - hangsúlyozta az Országgy ű lés elnöke. v v i i s s s s z z a a KMKFülés - Szijjártó: közös bizalom alapján lehet megoldani a nehéz ügyeket a szomszédokkal Budapest, 2017. március 24., péntek (MTI) - A szomszédos országokkal kapcsolatos nehéz ügyeket csak úgy lehet megoldani, ha közös bizalmat alakítunk ki - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a Kárpátmedencei Magyar Képvisel ő k Fórumának (KMKF) plenáris ülésén mondott beszédében pénteken az Országházban. Szijjártó Péter kifejtette: lehetne olyan stratégiát válas ztani, hogy amíg nem értünk egyet a szomszédos országokkal a vitatott kérdésekben, nem vagyunk hajlandóak együttm ű ködni. A kormány ehelyett azt választotta, hogy igyekszik közös sikereket elérni velük, hogy a határon túli magyarok mindennapi életét leginká bb érint ő ügyeket a megoldás esélyével vethesse fel. A miniszter a mai magyar külpolitikát alapvet ő en meghatározó tényez ő k között említette "a minden korábbinál patriótább" amerikai álláspontot, az Egyesült Államok és Oroszország, az EU és Oroszország viszonyát, Kína gazdasági expanzióját, a Brexitet és a migrációs válságot. A külügyminiszter az új amerikai megközelítésr ő l azt mondta: a patrióta gazdaságpolitikának nem negatív, hanem pozitív megítélés alá kell esnie, Magyarország is ilyet folytat. "Ellentétben a nemzetközi mainstreammel, mi nem frusztráljuk magunkat" amiatt, hogy az új amerikai elnök azt mondja, Amerika az els ő , ez természetes, és ez "felszabadító kijelentés", amellyel "a lehet ő legmesszebbmen ő kig egyetértünk". Úgy látja, nem és szer ű "sírni emiatt", mert "hiába sírunk", az amerikai elnök nem fogja megváltoztatni a döntéseit. Inkább arra kell törekedni, hogy a megváltozott körülmények között is versenyképesnek maradjunk, és az ehhez szükséges döntéseket meg kell hozni, ahogyan Mag yarország azt eddig is ezt tette - mutatott rá.
