Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. március - Civitas Europica Centralis

2017-03-18

oldal | 14 2017. március 18. Egy évszázad kisebbségben ‍ Jöv ő‍ re lesz száz éve, hogy megszületett a csehszlovákiai magyarság, il yenkor pedig bevett dolog a leltárkészítés. Szarka László történész A multietnikus nemzetállam cím ű‍ könyvében foglalta össze az 1918 és 1992 közötti csehszlovákiai kisebbségpolitikát ‍ „‍…‍ Az egyik felfogás szerint csak az az állam nemzetállam, amelyben egy nemzet él. Egy másik felfogás szerint a többségi, vagyis a domináns nemzet joggal tekintheti saját nemzetállamának azt az országot, amelyben ő‍ a meghatározó, bár más nemzetiségeknek is ot thont ad. S végül az érintett kisebbségiek eleve elvitatják a nemzetállami meghatározás jogosultságát. A nemzetállam célja azonban szinte mindig az egységes politikai nemzeti közösség megteremtése, esetenként az egynyelv ű‍ ség elérése, azaz valamifajta „‍e‍g‍y‍n‍ em ű‍ s‍í‍t‍é‍s‍”‍.‍ ‍K‍ö‍z‍é‍p‍­Európában a százötven évvel ezel ő‍ tt, az 1867­es kiegyezést követ ő‍ en 350 év után újraegyesült történeti Magyarország ennek a klasszikus példája volt. A korabeli magyar állameszme szerint a magyar volt az egyedüli politikai nemzet, a többi n emzetiség tagjai ennek voltak a részei. Önálló nemzetként –‍ a horvátok kivételével –‍ nem nyertek elismerést. A multietnikus nemzetállam tehát önmaga meghatározásakor mindig a domináns nemzetet emeli ki, és t‍ö‍r‍e‍k‍s‍z‍i‍k‍ ‍a‍r‍r‍a‍,‍ ‍h‍o‍g‍y‍ ‍p‍o‍l‍i‍t‍i‍k‍a‍i‍l‍a‍g‍ ‍é‍s‍ ‍„‍g‍r‍a‍m‍m‍a‍t‍i‍k‍a‍i‍l‍ a‍g‍”‍ ‍e‍g‍y‍n‍e‍m‍z‍e‍t‍ ű‍ vé tegye az államot. Ezért p‍o‍n‍t‍o‍s‍a‍b‍b‍ ‍m‍e‍g‍n‍e‍v‍e‍z‍é‍s‍ ‍l‍e‍n‍n‍e‍ ‍a‍ ‍„‍n‍e‍m‍z‍e‍t‍i‍e‍s‍í‍t‍ ő‍ á‍l‍l‍a‍m‍”‍,‍ ‍a‍m‍e‍l‍y‍ ‍a‍k‍k‍o‍r‍ ‍v‍é‍l‍i‍ ‍e‍l‍é‍r‍n‍i‍ ‍a‍ ‍c‍é‍l‍j‍á‍t‍,‍ ‍a‍m‍i‍k‍o‍r‍ ‍ kizárólag egy nemzet, egynyelv ű‍ népesség lakja. A nem demokratikus nemzetállamok törekednek az egynem ű‍ sítésre, a demokratik us üzemmódban m ű‍ köd ő‍ viszont tudomásul veszi a sokszín ű‍ séget: megtartja a nemzetállami önmeghatározását, de hangsúlyozza saját multietnikus jellegét, és keresi azokat a megoldásokat, amelyek által a többi nemzetiség kollektív jogokat kap …‍ ”‍ ‍(‍ http://ujszo.c om / ) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 Változatlan a Vezér iránti vágy ‍ Mindig van, aki elfogadja a borítékot, de mindig ott van az is, aki adja. Nem szabad elhitetni, hogy a társadalom tiszta, a korrupció pedig csak azért van, mert a hatalom korrupt - állítja Stefano Bottoni . A történész, akinek szakterülete az 1945 utáni szovjet típusú rendszerek politika- és társadalomtörténete, úgy véli: a világszerte nagy szimpátiával övezett romániai korrupci óellenes harc szétverte a társadalom immunrendszerét. Így a demokráciát és jogállamot hirdet ő‍ tüntet ő‍ k is leginkább egy keménykez ű‍ Vezérben bíznak. A múlt heti Szép Szóban megjelent interjú folytatása ‍ „‍…‍ A korrupció felszámolása - elnézést a triviális párhuzamért - olyan, mint a prostitúció felszámolása: ábránd. Nem kellene viszont lemondani arról, hogy megteremtsünk egy szolgáltató államot, ahol másképp viszonyulnak egymás hoz tisztvisel ő‍ k és állampolgárok. Nem egyszer voltam Romániában fültanúja annak a gyakorlatnak, hogy egy rend ő‍ r, egy tisztvisel ő‍ , egy városi hivatal embere hogyan beszél az emberekkel. Ami Magyarországon inkább kivételnek számít, ott mindennapi gyakorlat. Az a brutális alárendeltségi viszony, ami az egészségügyben, az állami, 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő‍ k álláspontját Szarka László (1953) történész, egyetemi docens, a Selye János Egyetem tanára, az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársa. A multietnikus n‍e‍m‍­‍z‍e‍t‍á‍l‍l‍a‍m‍ ‍c‍í‍m‍ű‍ ‍k‍ö‍t‍e‍t‍e‍ ‍2‍0‍1‍6‍­ban jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában, Kísérletek, kudarcok és kompromisszumok Csehszlovákia nemzetiségi politikájában alcímmel. A hiánypótló kötetben Szarka László a szintézisét nyújtja a szlovákiai magyarok elmúlt sz á‍z‍ ‍é‍v‍é‍t‍ ‍a‍l‍a‍p‍v‍e‍t‍ő‍e‍n‍ ‍m‍e‍g‍h‍a‍t‍á‍r‍o‍z‍ó‍ ‍ állami kisebbségpolitikáról szóló kutatásoknak, különös tekintettel a nagy történelmi fordulópontok (1918 –‍ 1920, 1938, 1945 –‍ 1948, 1968, 1989 –‍ 1992) eseményeinek kisebbségpolitikai vonatkozásaira, a csehszlovákiai magyar politik a alakulására, valamint a máig húzódó kisebbségpolitikai alapkérdésekre.

Next

/
Thumbnails
Contents