Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. március - Civitas Europica Centralis
2017-03-14
oldal | 16 2017. március 14. C C i i k k k k e e k k RMDSZ: Bodor Pált számos kísérlet után sem tudták elhallgattatni Bukarest, 2017. március 13., hétf ő (MTI) - Bodor Pál újságíró, író és m ű fordító olyan hétköznapi h ő s volt, akit "hosszú ellehetetlenítések sorát követ ő en sem lehetett elhallgattatni" - vélekedett Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Az RMDSZ hétf ő n kiadott, Kelemen Hunor által aláírt közleményben emlékezett meg az elhunyt újságíróról. Az RMDSZ elnöke szerint Bodor Pál a legnehezebb id ő kben, a kommunista karhatalom idején az önzetlen közszo lgálat útját választotta. Jól tudta, hogy a romániai magyar közösség fennmaradásának nagy ára van, a kultúrát nemcsak tanulni, f ő ként éltetni kell, és ő nem félt magára vállalni ezt a terhet - írta az RMDSZ elnöke. "Az RMDSZ kegyelettel emlékezik iroda lmi munkásságára, közéleti tevékenységére, fejet hajt Bodor Pál el ő tt. Olyan hétköznapi h ő st tisztelhettünk benne, akit hosszú ellehetetlenítések sorát követ ő en sem lehetett elhallgattatni, aki kiállta az élet mindh é t próbáját" - olvasható a közleményben. Bodor Pál életének 87. évében, hosszan tartó súlyos betegség után hunyt el vasárnap este. 1930. július 28án született Budapesten. Az irodalmár 1936 és 1983 között Romániában élt, és a romániai magyarság egyik vezet ő értelmiségije volt. 1983tól Budape sten élt, a Magyar Nemzet f ő munkatársaként dolgozott és Diurnus álnéven önálló rovata volt, majd 1991 és 1994 között a Népszabadság f ő munkatársaként tevékenykedett. v v i i s s s s z z a a Catherine Horel: Horthy Miklós meghatározó, de ellentmondásos szerepet játszott a magyar történelemben Budapest, 2017. március 14., kedd (MTI) - Horthy Miklós magyar történelemben játszott szerepe meghatározó, de ellentmondásos: volt olyan pillanat, amikor megmentette az országot, de volt olyan is , amikor a bukáshoz járult hozzá - mondta Catherine Horel francia történész a kormányzóról szóló napokban magyarul megjelent könyve kapcsán az MTInek. Horthy Miklós az els ő világháború után tagadhatatlanul kulcsszerepet játszott a szétes ő állam talpr a állításában, a káosz és z ű rzavar megfékezésében. Ugyanakkor nem feledhet ő , hogy kemény katonaemberként a rendteremtés során nem tartotta túl nagy árnak a fehérterror több száz áldozatát. Tudott a túlkapásokról, de hónapokig nem tett ellenük semmit - emlé keztetett a szakember. Ugyanakkor Horthy érdemének tekinthet ő , hogy az ország Bethlen István 1921 és 1931 közötti miniszterelnöksége idején konszolidálódott és számos területen fejl ő désnek indult. Kett ő jük közül intellektusát, távlatos gondolkodását és pol itikai érzékét tekintve is inkább Bethlen István az, aki államférfinek tekinthet ő , Horthyra jobban illik a "vezér" titulus - mondta Catherine Horel. Bethlen kényszer ű távozása után már "baj volt", hozzá hasonló képesség ű politikus alig kapott lehet ő ség et az ország irányítására. A nehézségeket a korabeli szellemi elit is érzékelte és az 1930as években sokkal kritikusabban viszonyult Horthy rendszer é hez, mint az el ő z ő évtizedben - tette hozzá. Horthynak súlyos felel ő ssége van a második világháborúba való belépés, a Szovjetunió elleni hadüzenet kapcsán, amit f ő ként kérlelhetetlen antibolsevizmusa és a német hadsereg legy ő zhetetlenségébe vetett hite motivált. A döntés során Horthy nem vetett számot azzal, hogy milyen tragikus következményei lehetnek e h áború elvesztésének az egész ország számára - mutatott rá Catherine Horel. A náci Németország szövetségeseként sodródó ország súlyos tragédiája a holokauszt: több mint 400 ezer zsidó származású magyar állampolgár deportálása, majd meggyilkolása néhány hét leforgása alatt 1944 májusjúniusában. Emiatt a fehérterrorhoz hasonló, de az áldozatok számát tekintve összehasonlíthatatlanul súlyosabb felel ő sség illeti Horthyt - hangsúlyozta a szakember. "Tudnia kellett, talán tudta is", milyen sors vár a vagonokban elszállított magyar állampolgárok százezreire - jegyezte meg Catherine H orel. Jellemz ő Horthy hozzáállására, hogy 1920tól 1944ig tartó kormányzósága szinte egész id ő szakában élt a törvények és rendeletek el ő szentesítési jogával, az 1944. márciusi német megszállás után született jogfosztó, zsidóellenes rendszabályokat azo nban "látni se akarta", azaz nem szentesítette azokat, de nem is akadályozta meg életbe lépésüket - mutatott rá a történész.
