Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. március - Civitas Europica Centralis
2017-03-09
oldal | 16 2017. március 9. továbbra is az, hogy a poronty „jobban érvényesül”, ha többségi környezetben n ő fel. Nem számít, hogy mássága, mondjuk „érthetetlen, kimondhatatlan” neve vagy eleinte hiányos nyelvismerete, akcentusa miatt sz ű nni nem akaró vegzálásoknak lesz kitéve. Nem számít, hogy egy olyan kultúrába vetik bele a gyereket, amely sok esetben ismeretlen számára, ez az új, idegen szellem ű világ pedig gyakorlatilag elnyeli, saját arcára formálja az addig általa megtapasztalt közösségi értékek zömét … ” Páva Adorján ( http://www.kronika.ro ) „ Tudj unk róla mi is… ” „ Az els ő pillanatban úgy éreztem, a hallásommal van (a létez ő nél is nagyobb) baj. Csakhogy Orbán Viktor magyarul elhangzó szavait a Digi24 románul is feliratozta. Hibátlanul. Értem én, hogy a magyar miniszterelnök a 70es, 80as években nem nézte a román televíziót. Ha tehetem, én sem néztem volna. De én a magyar tévéhez nem férhettem hozzá. A helyzet a 89es fordulatot követ ő en megváltozott. Kezdetben kimondhatatlan örömömre. Ez az öröm azonban lassan elszivárog. Orbánnak persze nincs honnan tudnia (tényleg?), hogy egy Nicolae Ceau ş escu nevet visel ő élvonalbeli politikusnak kedvenc jelszava az úgynevezett „ nemzeti homogenizáció” volt. Az eredmény ismeretes. Az önmagát a Kárpátok géniusza gyanánt ünnepeltet ő félm ű velt elme Erdély minden fontosabb városát – beleértve még a máig magyar többség ű nek megmaradt Székelyföld „f ő városát” – Marosvásárhelyt is, román tö bbség ű vé varázsolta. Lázálmaimban sem gondoltam volna, hogy a 90es évek fiatal demokratáinak vezet ő je valaha is eljuthat odáig, hogy maga is a „nemzeti homogenizáció” eszméjével házaljon Európában. A képtelenség, amely – ha a magyar sorscsapások továbbra sem kímélnek bennünket – Orbán Viktort is a Kárpátmedence valamiféle géniuszává léptetheti el ő , nem csak engem döbbentett meg, els ő re még a Digi24 bemondója sem merte elhinni, hogy Orbán Viktor ennyire gátlástalanul kiszolgáltathatja a romániai magyarságo t Ceau ş escu máig virulens utódainak … ” Bíró Béla ( http://szabadsag.ro/ ) Csatornab ű z „ Feltehet ő en sok lakást kellett kiszell ő ztetni a TA3 kedd esti vitam ű sora után, melyben Vladimír Me č iar , az „ország atyja” magyarázta véres bizonyítványát az amnesztiái ügyében. A m ű sorban ugyanis olyan intenzitással böffentette vissza a 90es évek toxikus gázait, hogy ember legyen a talpán, aki ebben a b ű zben aludni tudott. Me č iar ugyan már kisbárányokat simogat kacsalábon forgó palotájának udvarán, ám kedden este bebizonyosodott, hogy a bukása óta eltelt évek nem sokat vettek ki bel ő le, és jót tesz neki a vidéki leveg ő . Bár hangja kicsit remeg, kicsit karcos, arroganciája ugyanolyan nyilvánvaló, mint régen volt. A hazugságokat pedig pont ugyanolyan intenzitással tudja köpködni, mint fénykorában … ” Finta Márk ( http://ujszo.com/ ) Szlovák vagy magyar iskolát válasszak? Tények és tévhitek gyermekeink jöv ő jér ő l „ Napjainkban, az iskolai beíratási kampány során jelent meg az interneten egy kép, melyen egy hajléktalan és a következ ő felirat látható: „ Hogy történhetett ez vele?? Pedig szlovák iskolába járt.“ Mint az ilyenkor szokás, a kép megosztójára egyb ő l rázúdult a hozzászólások tömkelege, természetesen jobbára magyar részr ő l. A betanított, hangzatos valótlanságok tárháza kimeríthetetlen, ha a magyar iskolák fontosságáról van szó. A témában nem jártasak kedvéért szemezgettünk ezekb ő l a gyöngyszemekb ő l. Az unalomig ismételt, leger ő sebb állításként felhozott els ő számú lózung „ csak a szlovák iskolában végzett nebuló fog érvényesülni az életben, s ő t, ennek folyományként szinte biztos a teheráni szlovák nagykövetség f ő konzuli posztja”. Ha ebb ő l az érvelésb ő l indulunk ki, érdemes lenne megvizsgálni egy adott, vegyesen lakott telepü lés munkanélkülijeinek számát nemzetiség szerint. Bátran állíthatom minden el ő zetes felmérés elvégzése nélkül az otthonül ő k száma mindkét oldalon azonos mutatókkal bír, nyelvt ő l függetlenül … ” Dian Csaba ( http://www.korkep.sk/ )