Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. február - Civitas Europica Centralis
2017-02-25
oldal | 14 2017. február 25. elvándorlás fokozódik, a falvak elnéptelenednek, az emberek nem mernek vállalkozni, a közszféra sem vonzó már, hiszen ott is leépítések vannak, és a fizetése ket is csökkentették, a pártalapú foglalkoztatás talán most a leger ő teljesebb … ” Barczai Dávid ( http://szabadmagyarszo.com/ ) A megvezetési t ő ke „ Az autonómia vezet ő i egyre inkább nem az egész közösség szellemi reprezentánsai, nem a nagyvárosi megmaradt történeti kisebbségek f ő figurái, hanem a sziget kisvárosainak helyi er ő s emberei lesznek .” T AMÁS P ÁL írása „ Az erdélyi magyar és a magyarországi politikai kultúra sok szempontból felt ű n ő en nem hasonlít egymásra. A napokban egy kiváló pesti esszéistával beszelgettünk err ő l. Meséltem, amit tapasztaltam, amit láttam és gondoltam. Az elemz ő mindig fantáziál tudományosan valamennyit, de itt ezt az elem et elég sz ű ken adagoltam. A történelemre igazán nem is gondoltam. Beszelget ő társam Erdélyben alig járt, az itteni dolgok iránt túlságosan nem érdekl ő dött, de a magyar irodalomtörténet kiváló ismer ő je. Egy darabig hallgatott. Én a kisebbségi létet nem egyol dali, hanem kétoldali, s ő t talán még informálisan egy harmadik, ide kapcsolódó európapolitikai függ ő ségként is írtam le, és ebben a hálóban megfogalmazódó autonómiaprogramokat tartottam az erdélyi politikumban központinak. Ezeket a szavakat nem a mai erdé lyi gyakorlat szerint használtam. Az autonómia e szerint szigetszer ű önszervez ő dés, amely zömmel máshonnan szerzi magának a forrásokat. A saját logikáját követi, ezért összes függ ő ségeiben, a hivatalos és magánképekben, valamint a kulisszák mögött a különb öz ő oldali donorok és a patrónusok nyelvét kénytelen használni. Értenie kell azok logikáját, különben sohasem tudja maximalizálni, amihez hozzájuthat. Meg kell felelni bukaresti és budapesti játékosoknak, s ő t európai tisztvisel ő k vélt elképzeléseinek is. E hhez mindegyikkel szükségszer ű en m á skent kell viselkedni. Ha cinikus lennék, bizonyos fokig mindegyiket meg kell valamelyest vezetni. Ezt hívom a legfontosabb kisebbségi tudománynak. Amit használnak, az a megvezetési t ő ke. Ami elfogyhat, s amit fel kell sz aporítani … ” ( http://erport.ro/ ) Álmok, gyilkosok „ Elszállt tehát a nemzeti álom, az aláírók és aktivisták pedig hetedíziglen álomgyilkosok lettek. De nem is ez a legnagyobb gond. Hanem az, hogy miért nem merte a kormány a budapestiekre hagyni a döntés jogát? Miért hagyta cserben az olimpia támogatóit vagy a bizonytalanokat? Miért nem bízott abban, hogy egy jó kampán nyal valóban nemzeti érdekké válhat az, amit annak neveztek? Más kérdés, hogy a vélhet ő en érvénytelen népszavazás messze nem hozta volna azokat a számokat, amelyek ilyenkor kellenének: hatvan százalékos támogatási arány alatt a NOB nem nagyon ítéli oda sen kinek az olimpia megrendezését. Mert nekik ez fontos … ” Papp Sándor Zsigmond ( http://www.maszol.ro/ ) A hét eseménye Kopcsay és Szombathy szerint „ Egy ifjú szlovák hölgy a már jól ismert módon megszentségtelenítette a Koránt, és állítólag ezzel Szlovákiára irányította a radikális iszlamisták figyelmét. Az a gondolat, hogy az Iszlám Állam harcosai a sivat agi sátraikban a Google térképeit böngészik, és azon töprengenek, hol az ördögben fekszik Szlovákia, tragikomikus ugyan, de az iszlamista harcosok fantáziája határtalan. Nagyobb a veszély itthon, Szlovákiában. Elég, ha megnézzük az illet ő ifjú hölgy egyéb gy ű lölköd ő megnyilvánulásait, vagy fanklubja reagálásait. Akasszuk fel, égessük el, nyírjuk ki. Mindenkit. A kormányt és minden politikust, a családjával együtt. Az ember esze megáll, ha belegondol, a gy ű lölet mennyi fajtája létezik. Á m ha megnézzük a holn ap záruló Álom x valóság cím ű kiállítást a szlovák állam hat évér ő l, és szembesülünk azokkal a borzalmakkal, amelyek 70 vagy 80 évvel ezel ő tt történtek a mi részvételünkkel is, megértjük, hogy nem telt el túl sok id ő azóta, és a kegyetlenség génjei egyesek ben tovább élnek … ” MÁRIUS KOPCSAY ( http://ujszo.com/ )
