Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. február - Civitas Europica Centralis
2017-02-15
oldal | 16 2017. február 15. Az MTI az után kereste meg kérdéseivel a román külügyi tárcát, hogy a Szatmár.ro portál és a Krónika napilap - a határrendészett ő l, illetve határ menti települések polgármestereit ő l - az alkalmi határnyitások el ő készületeir ő l értesült. A román külügyi tárca köz ölte, olyan határátkel ő kr ő l van szó, amelyekhez az Európai Unió forrásait felhasználva, a határ menti együttm ű ködési program keretében épültek meg az utak 2007 és 2013 között. Az a cél, hogy - az országúti kapcsolatokról 2014 j ú liusában Bukarestben megkötö tt románmagyar kormányközi egyezménynek megfelel ő en - minél jobban kihasználják ezeket a határátkel ő ket mindaddig, amíg Románia is csatlakozik a határ szabad átjárását biztosító schengeni övezethez. Románia csatlakozása után ezek az átkel ő helyek állandóan nyitva tartanak majd. A tíz határátkel ő t a február 1819ei hétvégét ő l kezd ő d ő en nyitják meg alkalomszer ű en, és a hatóságok a helyi igények és az átlép ő k számának függvényében vizsgálják további nyitvatartásuk lehet ő ségeit. Az intézkedések a CsanádpalotaNagylak (Nadlac), a ZajtaNagypeleske (Peles), a GarbolcSzárazberek (Bercu), az ÖmbölyKárolypuszta (Horea), a DombegyházKisvarjaspuszta (Variasu Mic), az ElekOttlaka (Graniceri), a KörösnagyharsányKörösszeg (Cheresig ), a DénesmajorFeketegyarmat (Iarmata Neagra), a PocsajBiharfélegyháza (Rosiori), valamint a BagamérÉrkenéz (Voivozi) határátkel ő helyekre vonatkoznak. A Szatmár.ro portál szerint Romániának azért vált sürg ő ssé a határnyitás, mert a határ menti útép ítések finanszírozója az év elején arról tájékoztatta a bukaresti kormányt: el ő fordulhat, hogy vissza kell fizetni a támogatást, mert az utakat nem használják rendeltetésük szerint. Az utakat annak reményében építették meg, hogy Románia már 2011t ő l cs atlakozik a schengeni övezethez. Noha Románia szerint a csatlakozás valamennyi feltételét teljesítették, egyes tagállamok ellenkezése miatt az ország még nem része a schengeni térségnek. A Szatmár megyei Szárazberek és Nagypeleske is közigazgatásilag Lázári (Lazuri) községhez tartozik. Lengyel István, a község polgármestere a Krónikának elmondta, hogy a román oldalon egyel ő re mobil egységekkel oldják meg az átlép ő k ellen ő rzését, a kés ő bbiekben azonban konténerirodát visznek a határra, és ezért kivezeti k oda az áramot. A polgármester hozzátette: a környék lakói évek óta várják a határnyitást, hiszen az a térségnek gazdasági és idegenforgalmi fellendülést hozhat. v v i i s s s s z z a a A Románia által ratifikált kisebbségi tárgyú egyezmények betartásának a számonkérését sürgeti az SZNT Kolozsvár, 2017. február 14., kedd (MTI) - Levélben kérte Izsák Balázs Thorbjorn Jaglandot, az Európa Tanács f ő titkárát, hogy a tavaszra tervezett bukaresti látogatása alkalmával kérje fel a román hatóságo kat: tegyenek eleget a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó vállalásaiknak. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének múlt heti levelér ő l az SZNT sajtószolgálata tájékoztatott kedden. Levelében az SZNTelnök cáfolta Klaus Iohannis román államf ő január végi, a "sikeres interkulturális román modellre" vonatkozó strasbourgi kijelentését, és röviden összefoglalta azokat a romániai magyarságot sújtó jogsértéseket, amelyeket az Európa Tan á cs keretében m ű köd ő monitoringjelentések említenek. A lev él kitér a román hatóságok megfélemlít ő célzatú, a gyülekezési jogot sért ő fellépésére, amelynek során több mint 80 személyt büntettek meg 2016. március 10én a Székely Szabadság Napja alkalmából Marosvásárhelyen. Fölhívja a f ő titkár figyelmét arra, hogy m íg az államelnök Strasbourgban Németh Zsolt magyarországi képvisel ő kérdésére válaszolva egyházi épületek visszaadásáról beszélt, addig az Európa Tanács 176/1993 számú, Románia csatlakozására vonatkozó véleményezése az egyházi iskolák visszaállítására szól ítja fel a román államot. A levél címzettje függelékben megkapta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács közös árnyékjelentését a Kisebbségi Keretegyezmény romániai alkalmazásáról. A levelet tájékoztatásul megkapták az Európa Taná cs Parlamenti Közgy ű lésének elnöke, politikai csoportjainak vezet ő i, valamint Klaus Iohannis államelnök is. A román külügyminisztérium több éves késéssel nyújtotta be 2016 elején az Európa Tanácshoz mind a kisebbségvédelmi keretegyezmény, mind pedig a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája ratifikálásakor vállalt kötelezettségek betartásáról szóló jelentését. Mindkét jelentéshez több erdélyi magyar szervezet is árnyékjelentést készített. A romániai jelentések és árnyékjelentések strasbourgi elemzése folyamatban van. v v i i s s s s z z a a
