Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. február - Civitas Europica Centralis
2017-02-14
oldal | 4 2017. február 14. S S z z e e r r b b i i a a A szerbek nagy része nem menne háborúba Koszovóért A szerbek 73 százaléka nem indulna háborúba azért, hogy Koszovó Szerbia része maradjon – derült ki egy felmé résb ő l, amelyet hétf ő n közölt a Blic cím ű belgrádi napilap. A belgrádi biztonságpolitikai központ vizsgálata szerint a megkérdezettek majdnem háromnegyede helytelenítené, ha háború törne ki Koszovó miatt, míg tíz százalékuk szerint igenis harcolni kellene a szerbek által még mindig saját déli tartományuknak tartott országrészért. A megkérdezettek 17 százaléka bizonytalan volt. Koszovót túlnyomó többségében albánok lakják, de a szerbek vallásuk és kultúrájuk bölcs ő jének tartják a területet. Az 1998 – 9 9es koszovói háború végén a NATO 78 napon át tartó légicsapásokkal távozásra kényszerítette a területr ő l a jugoszláv hadsereg és a szerb rend ő rség egységeit, Koszovót pedig az ENSZ ideiglenes igazgatása alá helyezték. A terület 2008ban kikiáltotta függet lenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is déli tartományának tartja Koszovót. Szerbián kívül Oroszország és Kína, illetve öt uniós tagállam – Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus – sem tartja függetl en országnak Koszovót, míg a világ több mint száz állama szerint a terület önálló. Koszovóban az 1999es légicsapások óta NATOvezet é s ű békefenntartók állomásoznak. A közvéleménykutatás szerint még a széls ő jobboldali pártok támogatóinak többsége sem lenne kész a háborúra Koszovó megtartás áért, illetve visszaszerzéséért ( http://mno.hu/ ) Újfent a migránsválságról Szerbia és Ausztria a jöv ő ben is segíti egymást a válság kezelésében A migránsválság és annak kezelése állt az Aleksandar Vu č i ć kormányf ő és a Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter közötti beszélgetések középpontjában. A tegnapi találkozó után megtartott sajtótájékoztatón a szerb miniszterelnök elismer ő en nyilatkozott Kurz magatartásáról. Szavai szerint azon kevés nyugati politikusok közé tartozik, akik fonto snak tartják a balkáni régió helyzetét és az itt él ő emberek sorsát, életkörülményeit. Sem Szerbia, sem Ausztria nem kíván a migránsok parkolójává válni – szögezte le a kormány els ő embere, és hozzátette, hogy ez az álláspont természetesen nem zárja ki az emberséges magatartást. Szerbia eddig sem alkalmazott er ő szakot a migránsokkal szemben, és a jöv ő ben sem óhajt, emberséges és szolidáris marad – emelte ki Vu č i ć ( http://www.magyarszo.rs/ ) Da č i ć Vu č i ć ot jelölné A külügyminiszter gy ő zelmet akar az elnökválasztáson Ivica Da č i ć külügyminiszter, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke szerint a leend ő elnökválasztás hatással lesz az ország politikai egyensúlyára és a hatalmi koalícióra, melynek éppen ezért, Aleksandar Vu č i ć jelenlegi kormányf ő t kellene javasolnia erre a funkcióra. Min t hozzátette, semmi kifogása nincs Tomislav Nikoli ć jelenlegi államf ő ellen, de a hatalmi pártoknak a gy ő zelem a céljuk, s ezt a gy ő zelmet az elnökválasztáson Vu č i ć tudja megvalósítani ( http://www.magyarszo.rs/ ) Magyar médiaház Szabadkán Másfél éven belül egy fedél alá költözhet a négy magyar médium szerkeszt ő sége Egy médiaház kialakítása Szabadkán ugyan n em új kelet ű ötlet, azonban mégis csak most teremt ő dtek meg a feltételek ahhoz, hogy konkrét lépések is történjek az ügyben. Ha pedig minden a tervek szerint halad, akkor mintegy másfél éven belül a Magyar Nemzeti Tanács alapítói körébe tartozó médiumok, a zaz a Pannon RTV, a Szabadkai Magyar Rádió, a Hét Nap hetilap és a Magyar Szó szabadkai szerkeszt ő ségének tagjai közös fedél alatt dolgozhatnak. Bodzsoni István , a Pannon RTV igazgatója elmondta, a médiaház legnagyobb el ő nye,
