Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. február - Civitas Europica Centralis
2017-02-01
oldal | 13 2017. február 1. nemzetben gondolkodik. Legalábbis otthoni használatra. De ha rólunk, határon túli magyarokról van szó, irigylésre méltó rugalmassággal kulturális nemzetre v ált át. A két ellentétesnek t ű n ő nemzetfelfogás azonban csak látszatra ellentétes. A baloldali és a jobboldali állampolgáriság pusztán az államhatárok kérdésében különbözik. Hazai használatra gyönyör ű ségesen azonosak. Azaz konzekvensen következetlenek. His zen az állampolgári nemzet tisztességesen végiggondolt fogalmából az következne, hogy a kulturálisan kisebbségi közösségek nyelve és kultúrája – ha azok tagjai önmagukat egy közösség részeiként és nem puszta individuumokként gondolják el – az állampolgári nemzet hivatalosan is elismert nyelvei és kultúrái legyenek. Ez a mai Magyarországon már csak kulturálisan lehetséges, hiszen a nyilvánosságból az elmúlt fél évszázad politikai elitjei a nemmagyar nyelvek nyomait is sikeresen kiirtották. Gyakorlatilag vál lvetve. Minálunk – Románia bármennyire is elrettent ő példának t ű nhet – elvben még mindig lehetséges. Igaz, már nem sokáig … ” Bíró Béla ( http://szabadsag.ro/ ) A magunk útját kellene járnunk „ Csütörtökön három év alatt harmadik alkalommal találkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Míg a nyugati közvél emény két évvel ezel ő tt Putyinra a saját országa lehet ő ségein messze túlterjeszked ő regionális agresszorként tekintett, a szír polgárháborúba való sorsdönt ő orosz beavatkozást követ ő en Moszkvát újra a világ meghatározó nagyhatalmai között tartják számon. M arad ebben az állításban ugyanakkor valami homályos még akkor is, ha egyetértünk vele, arról ugyanis nem esik szó, hogy az egyes országok pillanatnyi állásának lajstromát ki készíti el, a nemzetközi er ő térben ki dönt arról, hogy mely szerepl ő ket éppen miké nt kell számon tartani. Talán ezt érti a világon a legjobban Putyin : azt a tényt, hogy a nyers er ő mellett legalább olyan fontos a látszat, amit a nyers er ő kelteni képes, a hatás, amit a politikai döntések a nemzetközi közbeszédben kiváltanak. Többek közö tt éppen ezért látogat Budapestre három éven belül másodszor, mert fontos neki, hogy mindenki lássa: megteheti. A magyar miniszterelnök helyzete sokkal ellentmondásosabb. Az elnöki vizit szolgálhatja ugyan az ő európai stratégiáját is, a feketebárányszerep elfoglalását, ahogy állítólag Donald Trumppal való telefonbeszélgetésük során fogalmazott. Putyin fogadása ugyanakkor a szuverén magyar külpolitika megteremtését, amelynek Orbán els ő dleges céljának kellene le nnie, semmi esetre sem segíti el ő . Ö nmagában nem lenne ördögt ő l való az orosz elnököt Budapestre hívni, s ő t elvileg és általában még igazolható is Orbán Viktor két évvel ezel ő tt a magyar nagykövetek értekezletén tett kijelentése, miszerint a magyar geopoli tikai mozgástér a Berlin – Moszkva – Ankaratengelyben értelmezend ő . A február 2i találkozó azért rossz döntés mégis, mert ha csak részben is, de megfeledkezik arról, hogy a külpolitika rendkívül kontextusfügg ő m ű faj. A kontextusra való tudatos reakcióként ér tékelhet ő a látogatásnak az az olvasata, hogy Orbán Viktor ezzel a lépésével újfent felmondja az Oroszország elnökével szembeni szolidaritási alkut, amelyet az Európai Unió tagállamai az Ukrajnával szembeni orosz agresszió következtében kötöttek … ” Ungár Péter ( http://mno.hu/ ) Kína a globális kapitalizmus motorja? „A kínai pártvezetés újabban a globális szabad kereskedelem véd ő bástyája akar lenni. Persze csak addig és úgy, ameddig és ahogy ez saját gazdasági érdekét szolgálja. Amerika és Európa csak magát okolhatja, amiért eddig nem lépett fel a felemás kínai globális kapitalizmussal szemben. „ A világnak fel kell ismernie, hogy a kínai típusú globalizáció valójában egyáltalán nem globalizáció ” – olvassuk Elizabeth C. Economytól , a Council on Foreign Relations agytörszt Kínaszakért ő jét ő l a Foreign Affairsben. A cikk apropója Hszi Csinping elnök és f ő titkár felszólalása a davosi Világgazdasági Fórumon, ahol is a kína i vezet ő határozottan szót emelt a protekcionizmus ellen . Minden bizonnyal Donald Trump piacvéd ő terveire utalva fejtegette, hogy a kereskedelmi háborúnak mindenki vesztese lenne. Utalt rá,
