Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. január - Civitas Europica Centralis
2017-01-28
oldal | 16 2017. január 28. való beiktatását követ ő en véget ért a multilaterális korszak a nemzetközi politikában, és a bilaterális id ő szak köszöntött be. A fentiek több szempontból is érdekesek. A magyar miniszterelnök 2017re a lázadás évét hirde tte meg, de eddig is mindig önérzetesen reagált, ha egy küls ő hatalom „tanácsokat adott”. Ehhez képest meglep ő , hogy most úgymond engedélyt kaptunk valamire az amerikaiaktól, és ezt a miniszterelnök ajándéknak tartja. A multilaterális szerz ő désekkel pedig mintha eddig nem lett volna különösebb gondja a magyar vezetésnek. A transzatlanti szabadkereskedelmi partnerségr ő l (TTIP) szóló tárgyalásokat nem ellenezték látványosan, a Kanada és Európa közötti gazdasági és kereskedelmi együttm ű ködést (CETA) pedig gond nélkül megszavazták a fideszes képvisel ő k. Abban igaza van Trumpnak , hogy a multilaterális intézmények nem túl sikeresek. Mint azt az amerikai külpolitika egyik legfontosabb XX. századi alakítója, a republikánus reálpolitikus Henry Kissinger írta 2014ben megjelent, Világrend cím ű könyvében, az utóbbi id ő ben sokkal több multilaterális szervezet létezik, mint a világtörténelem során bármikor … ” Földi Bence ( http://mno.hu/ ) „ Utókúra ” Erdélyi magyar zsidók a Gulágon, 1940 – 1950 Gulágjelenség, a Szabadság különszáma „ Az erdélyi zsidók több id ő pontban és többféle helyzetb ő l kerültek a második világháború idején és azt követ ő en a Szovjetunió különböz ő munkatáboraiba. 1. Az els ő k között szerepeltek azok az északerdélyi zsidók, akiket röviddel a második bécsi döntést és a magyar bevonulást követ ő en, amikor a terület még katonai, s nem pedig civil közigazgatás alatt állt – f ő képpen a Székelyföldr ő l – , a magyar honvédség ö sszes zedett, a máramarosi K ő rösmez ő re hurcolt, és ott er ő szakkal átdobott az akkor még magyar – szovjet határon. Elítélték ő ket, tiltott határátlépésért vagy kémkedésért, és valamennyien a GULAG különböz ő munkatáboraiba kerültek. „Utókúrára” – ahogyan egyikük iro nikusan fogalmazott. 2. A második csoportba tartoztak azok a f ő képpen máramarosi, de ÉszakErdély más tájain is el ő zsidók, akiket 1941 elejét ő l kezdve a magyar hatóságok Galíciába deportáltak. Ezeknek a jelent ő s részét az SSEinsatzgruppen alakulatok és a zok ukrán segédei Pod ó liában l ő ttek tömegsírokba, másik részük a galíciai gettókban halt éhen, a harmadik, legkisebb részének pedig sikerült átszökniük szovjet területre. Ezek a deportálások a kamenyecpodolszkiji vérengzések után néhány hétig szüneteltek, de aztán újra beindultak, és gyakorlatilag 1942 végéig tartottak. 3. A GULAGtáborokba jutott erdélyi zsidók harmadik csoportját azok a zsidó katonák, kés ő bb munkaszolgálatosok alkották, akik átszöktek szovjet oldalra, vagy pedig akiket a Vörös Hadsereg h adifoglyul ejtett. Az átszököttek szintén kémkedés és tiltott határ á tlépés vádjával állították a szovjetek bíróság elé és ítéltek el, és „utókúrára” valamennyien a GULAGra kerültek … ” Tibori Szabó Zoltán ( http://szaba dsag.ro/ ) Egy múzeum felélesztésér ő l Interjú Felix Marcuval , a kolozsvári Történelmi Múzeum új igazgatójával „… A romániai kulturális intézmények 1989 után visszamaradtak a modernizációs folyamatokban és elhanyagolt állapotba kerültek, els ő sorban az alulfinanszírozás miatt. Emiatt dönt ő többségük alapvet ő problémákkal küzdenek az intézmény alapcéljainak megfogalmazásában és azok gyakorlati menedzselésében. A kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum esetében, az általam benyújtott és nyertesnek ítélt projektjavaslat egy olyan új koncepciót nyújt a múzeum vezetésér ő l és igazgatásáról, amely – ha sikeresen alkalmazásra ker ü l és a várt eredményeket mutatja – modellként szolgálhat többi, hasonló i ntézmény számára is. Els ő sorban a hagyományos múzeumi igazgatás eddigi gyakorlatát szeretné felváltani a projektalapú menedzsmentre, amely az gyakorlatban azt mutatja, hogy sokkal jobb eredményeket tud felmutatni rövidebb id ő alatt. Mindez csak egy olyan új, fiatalos
