Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. január - Civitas Europica Centralis
2017-01-23
oldal | 7 2017. január 23. áttekintik a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy évvel ezel ő tti moszkvai tárgyalásain elért megállapodások végrehajtását. A magyar partnerek meger ő sítették elkötelezettségüket a magyarorosz együttm ű ködés folytatása mellett a paksi atomer ő m ű nek a Roszatom részvételével történ ő b ő vítése ügyében - mondta Lavrov … ( http://index.hu/ ) N N e e m m z z e e t t k k ö ö z z i i l l a a p p s s z z e e m m l l e e Jobboldalipopulista pártok vezet ő i a nacionalista Európa szószólóiként léptek fel Die Welt Els ő ízben szere pelt együtt Le Pen és a német AfD f ő nökasszonya. A „ Szabadságot Európának ” cím ű koblenzi rendezvényen a felszólalók nem gy ő zték pocskondiázni az EUt. Els ő ízben fordult el ő , hogy kilenc jobboldalipopulista párt els ő emberei az unió nélküli nacionalista Európa szószólóiként léptek fel. A Front National elnöke zsarnoksággal vádolta meg Junckert és tomboló tapsot kapott, számára Merkel menekültpolitikája katasztrofális, a migrációs hullámot a nagyipar követeli, mert nin cs elég munkaer ő . De persze a népet nem kérdezték meg róla. Német kollégan ő je tromfolt: kijelentette, hogy az Unió rabságot jelent, de a nemzeteknek le kell vetniük a bilincset, és akkor megvalósul a nemzetek Európája. A koblenzi konferencia igazából évind ítónak tekinthet ő , miut á n több európai országban az idén választásokra kerül sor, és azok eredményei átalakíthatják az egész világ politikai térképét. Hollandiában vezeti a közvélemény kutatások rangsorát Wilders pártja, Le Pen bejuthat az elnökválasztás m ásodik fordulójába, és a jelek szerint az AfD simán bekerül a Bundestagba. A helyszín bejáratánál egyébként több ezren tüntettek a csúcskonferencia ellen, köztük Sigmar Gabriel alkancellár ( http://nepszava.hu/ ) Szlovénia útja a ENSZtagságig: visszatekintés Gorazd Utenkar – Delo (Ljubljana) „ A szlovén út a függetlenség kikiáltásától, azaz 1991. június 25t ő l, az egész világon végérvényes elismertséget jelent ő teljes jogú ENSZtagságig 11 hónapig tartott. Ezen az úton az egyik legjelent ő sebb dátum 1992. január 15. Akkor ismerte el az új országot az Európai Gazdasági Közösség, a mai Európai Unió el ő dje, amely utóbbinak Szlovénia 2004. május 1jén vált tagjává. Vita tárgya, hogy egy év a függetlenség kikiáltásától az ENSZtagságig hosszú vagy rövid id ő nek számít. Némelyik új államnak egyáltalán nem szükséges tagságért folyamodnia, mert egy korábbi tag ország jogutódja. Például így kapta meg Oroszország a Szovjetunió korábbi székét az ENSZben. Ha egy ország megegyezéssel bomlik különböz ő részekre, f ő szabályként szintén nincs probléma a tagság kérdésével. Így 1993 januárjában, három héttel a békés szétvá lás után minden nehézség nélkül fogadták el Csehország és Szlovákia felvételét a tagok. DélSzudán is a Szudántól való megegyezés szerinti leválás után pár nappal vált ENSZtaggá 2011 júliusában, habár az elválás folyamata korántsem volt békés, a muszlim é szaki és a keresztényanimista vallású déli rész évtizedekig véres harcokat folytatott egymással, igaz béke pedig még ma sincs, ahogy az az afrikai szomszédos országok között megszokott jelenség … ” Eredeti cikk ( https://mashol.net/ ) A populizmus veszélyére figyelmeztetett a p ápa Ferenc pápa hosszú interjút adott a spanyol El Paisnek a Vatikánban pénteken, amikor Donald Trumpot beiktatták az Egyesült Államok elnökének. Az új elnökre vonatkozó kérdésre a pápa azzal válaszolt: nem szeret elhamarkodott megítélni embereket, várjunk, és lássuk meg, hogy viselkedik, mit tesz az új elnök, és majd csak azután alakítja ki róla a vélemény ét. Szerinte nem bölcs dolog el ő re félni
