Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. január - Civitas Europica Centralis
2017-01-14
oldal | 18 2017. január 14. áramlathoz tartozó véleményeknek adott hangot. Mindemellett attól függetlenül, hogy néha sarkoskarcos, ideológiailag vezérel t, zsigeri vélemények láttak benne napvilágot, az Erdélyi Riport min ő ségi tartalmakat állított el ő – talán túlságosan is min ő ségieket. Annyira sz ű k réteghez szólt, hogy az jóformán alig mérhet ő – a legjobb id ő szakban elért, napi 400 fölötti nézettség még k özepes látogatottságnak is nehezen nevezhet ő . Vagyis az anyagi érvek a m ű ködtet ő tulajdonos részér ő l megállnak a lábukon – az már kevésbé, hogy a bezárás tényét nem jóval korábban, hanem csupán napokkal annak hatálybalépését megel ő z ő en, karácsony el ő tt néh ány nappal tudatták az érintettekkel. Ez nem csupán embertelen, de cinikus is – nagyon olyan szaga van, hogy még egy utolsót akartak rúgni a portálba, amely csak a pénzt vitte, de hasznot igazából nem hozott, viszont annál önjáróbb volt … ” Balogh Levente ( http://www.kronika.ro/ ) Mertünke szabadok lenni? „ Végül is ez a kérdés. „És akkor mi lesz, ha kiderül?”, „Ez már senkit nem érdekel” – a mai napig a fülemben vannak ezek a mondatok, a szememben ezek a legyintések. A saját múltunk nem érdekel, nem érdekli már azokat sem, akik alakították vagy az áldozatai voltak, illetve úgy forgatják, ahogy a kedvük tartja. Nem is értem, m iért nem lett a romániai magyar társadalom a „nincs igazság, csak igazságok vannak” jelmondattal összefoglalható hitek bajnoka, hiszen nagyon is azt teszi, hogy az igazság akkor is megmásuljon, ha nyilvánvaló. Valójában persze értem, mint ahogy azt is, mié rt lett a romániai magyar társadalom jó része a jobboldali eszmék rajongója. A jobboldal mindig is azt jelentette: a múlt egyféle volt, a h ő sies. Aki mást állít, hülye vagy hazaáruló. A kérdés azonban jóval bonyolultabb annál, semhogy a jobboldalra lehesse n tolni. Minden rend ű és rangú ember mondja a mai napig, hogy „nem kell mindent kibeszélni”, „a b ű nt meg kell élni” (ezt úgy értik, hogy a b ű nösnek nem szabad emlékezetbe idézni a vétkeit), „az ellenség malmára hajtod a vizet” stb. Az ember már valósággal belevakul az ellenség malmaiba, holott önnön kényelmességünkr ő l van szó, semmi másról. Onnan tudom, hogy a legértelmesebb emberekkel szoktam ezen vitatkozni … ” DEMÉNY PÉTER ( http://erport.blog.hu/ ) Hivatali kétnyelv ű ség: b ű nbakkeresés „ Hogy miért nem érvényesül Szlovákiában a hivatali kétnyelv ű ség? Ha eddig nem tudtuk volna, most világosan kiderült: az önkormányzatok és a polgárok tehetnek róla, mert nem élnek a törvény adta lehet ő ségekkel! Magyarán: a felvidéki „gyalogmagyar” a hibás az é rt, hogy útlevelét, személyazonosítóját, erkölcsi bizonyítványát stb. nem kérheti anyanyelvén az állami hivataltól. Mert joga ugyan v an, de az csak otthon, a konyhában érvényesül, legfeljebb a falusi önkormányzatnál. Hallatlan szemtelenség a részér ő l, ha az állam törvényeinek betartását az állami szerveken kéri számon! A váratlan magyarázat a kormány legújabb jelentéséb ő l derül ki, amel y decemberben került tárcaközi egyeztetésre … ” Őry Péter ( http://www.mkp.sk/ ) VARIÁCIÓK (KÖZÖS F)ELLÉPÉSRE „ Épp három hónapja, hogy az MKP sajtót ájékoztató keretében hívta fel a figyelmet arra, hogy a bíróságokon 2016. júliusától fizet ő ssé vált a magyar (és az egyéb, nem szlovák) nyelvhasználat. A jogszabályi változás kapott is némi nyilvánosságot a honi magyar sajtóban, bár közel sem akkorát, mint amekkorát az ügy a jelent ő sége folytán megérdemelt volna. Az ügy jelent ő ségéhez márpedig minimum két okból sem férhet kétség. Egyrészt, miközben a felvidéki magyarság azzal „volt/van elfoglalva”, hogy a jogait éppenséggel b ő vítse és jobban érvényesíthesse , tavaly egyértelm ű visszalépést volt kénytelen elkönyvelni. Mellbevágó meglepetésként, még a FicoSlotaMe č iar kormányra sem jellemz ő otrombasággal, egyszer ű en eltöröltek egy hosszú ideje meglév ő kisebbségi jogot. Másrészt, mintha az el ő bbi nem lenne elég , egy olyan precedensérték ű elvet vezettek be, amely cinikusabb már nem is lehetne: a nyelvhasználati jogot nem törölték el teljesen, „csak” fizet ő ssé tették. Így az adott (egyébként adófizet ő ) személy anyagi megfontolások miatt maga
