Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. január - Civitas Europica Centralis
2017-01-02
oldal | 18 2017. január 2. magyar vezet ő ket, magyar egyházi iskolákat "nyilvánvalóan megfélemlítési céllal" támadják - hangoztatta , példaként a Mikó kollégium vagy a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyét említve. Semjén Zsolt kiemelte: a kulturális autonómia "de facto m egvalósult a Vajdaságban", a Magyar Nemzeti Tanács tartja fenn az iskolákat, a médiát. "Ki gondolta volna ezt (...) a milosevici id ő ben?" - tette fel a kérdést. Ami probléma van, az sem jogi vagy politikai, hanem anyagi természet ű , azzal függ össze, hogy a nehéz helyzetben lév ő szerb költségvetés nem tud ezekre az iskolákra, médiára elég pénzt fordítani. A Vajdasági Magyar Szövetséget, Pásztor Istvánt komolyan veszik Belgrádban, képes a magyar érdekek érvényesítésére a kulturális, a gazdasági ügyek és a honosítás szempontjából is, ezért természetes, hogy ezt a szervezetet és vezet ő jét támogatja a kormá ny - közölte. "Ha van sikertörténet, akkor a Délvidék az", és ez példaérték ű lehet a Kárpátmedencében - mondta a miniszterelnökhelyettes. A diaszpórára kitérve azt mondta, az identitás meg ő rzéséhez különösen fontos az állampolgárság és az oktatás. Hozzátette: a nyugati magyarok nagyon sikeresek, ezért fontos gazdasági szerepük is lehet az adott ország és Magyarország kapcsolatainak építésében. vissza Er ő södött a magyar képviselet a romániai önkormányzatokban és törvényhozásban Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár, 2016. december 31., szombat (MTI) - Romániában a júniusi önkormányzati és a decemberi parlamenti választások határozták meg a 2016os év politikai eseménynaptárát. A választások következtében az erdélyi magyarságnak sikerült meger ő sítenie ön kormányzati és parlamenti képviseletét, a sikerhez azonban a román állam intézményei is hozzájárultak a közösség által magyarellenesnek ítélt intézkedéseikkel. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) decemberben magyar kihívó nélkül mérette meg magát a parlamenti választásokon, a Magyar Polgári Párttal (MPP) kötött együttm ű ködési megállapodás eredményeként azonban az MPP két jelöltje is befutó helyre került az RMDSZ jelöltlistáján. Besegített a kampányba Kövér László, az Országgy ű lés elnöke, vala mint Orbán Viktor miniszterelnök is. A kiváló mozgósítással a szövetségnek sikerült megfordítania támogatottsága évtizedes csökken ő tendenciáját, és a szenátusban a szavazatok 6,24 százalékával kilenc, a képvisel ő házban pedig a szavazatok 6,18 százalék ával 21 mandátumot szerzett. Az RMDSZre leadott szavazatok aránya megközelíti a magyarság 6,5 százalékos romániai számarányát. A szövetség képviselete nagy mértékben megújult: a parlamenti mandátumot szerzett harminc magyar politikus közül 17en újoncok l esznek a bukaresti törvényhozásban. A jó el ő jelek már a júniusi önkormányzati választásokon megmutatkoztak, melyeken a magyar pártok jelöltjei összesen 210 polgármesteri tisztséget szereztek: 195öt az RMDSZ, 13at az MPP, és kett ő t az MPP és az Erdély i Magyar Néppárt (EMNP) koalíciója. Az RMDSZnek sikerült visszaszereznie a négy éve elvesztett Szatmárnémeti polgármesteri tisztségét, Marosvásárhelyen azonban a teljes magyar összefogás sem volt elég a várost 2000 óta vezet ő Dorin Florea leváltására. Az RMDSZnek a megyei önkormányzatokban is jó alkukat sikerült kötnie, amelyek révén a fölényesen uralt székelyföldi Hargita és Kovászna megye mellett Maros, Szatmár és Bihar megyében is megszerezte a megyei elnöki tisztséget. A választási sikerekhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy a romániai magyarság 2016ban sem érezhette a román állam intézményeinek a kisebbségbarát megnyilvánulásait. Folytatódtak a székely zászló kit ű zése miatt, valamint a polgármesteri hivatalok homlokzatára felírt közsé gháza és városháza feliratok miatt indított perek, amelyek többségét immár nem a prefektusok, hanem a székelyföldi románok érdekvéd ő jeként fellép ő Méltósággal Európában Polgári Egyesület (ADEC) indította. E több tucat per szinte mindegyikében a magyar szim bólumok és a magyar feliratok ellen ítélt a bíróság. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett március 10i marosvásárhelyi felvonulás és autonómiapárti tüntetés a hatóságok példátlan reakcióját váltotta ki. Noha a csend ő rség szóviv ő je a rendezv ény végén úgy nyilatkozott, hogy a tiltakozás rendbontás nélkül zajlott le, ugyanaz a csend ő rség közel száz szervez ő t és résztvev ő t bírságolt meg összesen 70 800 lejre (4,95 millió forint) "be nem jelentett, be nem iktatott, vagy tiltott tömegrendezvény" s zervezése, illetve csendháborítás miatt. A Maros megyei törvényszék júliusban joger ő sen is kimondta, hogy a szervez ő k törvényesen jártak el, így sikerekkel indulhatott a bírságok érvénytelenítéséért indított pereskedés. A romániai korrupcióellenes ügyé szség (DNA) az év során három olyan vizsgálatot is indított, amelyek magyar közösségi vezet ő k ellen irányultak, és amelyeket a közösség a hatóság túlkapásaként érzékelt. Február közepén
