Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. január - Civitas Europica Centralis
2017-01-12
oldal | 12 2017. január 12. lefordították, olvasóinak tábora feltehet ő en több százezres, talán milliós nagyságre ndre is b ő vülhetett … ” ( http://vasarnap.ujszo.com/ ) Ö Ö s s s s z z e e f f o o g g l l a a l l ó ó Trump is „ besegíthet ” a román – magyar kibékülésbe Gesztusérték ű a magyarul is beszél ő külügyminiszter kinevezése Romániában. Mindkét fél részér ő l diplomáciai el ő relépést várnak a jöv ő ben, ráadásul ezúttal a magyar – román kapcsolatok javulását illet ő en kivételesen besegíteni látszik egy kicsit az a csúnya és sokszor emlegetett „ geopolitikai realitás ” is. Javulhatnake a kétoldalú kapcsolatok Orbán Viktor és Liviu Dragnea kormánya között? Utóbbi nem elírás, mert igaz ugyan, hogy a múlt héten megválasztott román miniszterelnököt Sorin Grindenaunak hívják, a r omán sajtóban egyöntet ű en a választáson gy ő ztes Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét, Dragneát tartják a politikacsinálónak, aki csak azért nem kapott – egyel ő re – kormányalakítási megbízást Klaus Iohannis köztársasági elnökt ő l, mert választási csalásért jo ger ő sen felfüggesztett börtönre ítélték korábban. A pártját két választáson gy ő zelemre vezet ő Dragnea el ő bb megsért ő dött, hogy nem lehet kormányf ő , majd maga helyett az Aszadpárti szír férjjel rendelkez ő , muzulmán vallású tatártörök Sevil Shhaidehet jelölte, megfenyegetve Iohannist, hogy több esélye nincs, ha a korábbi regionális fejlesztési minisztert is elutasítja, „ találkoznak az alkotmánybíróságon ” – az elnöknek biztosan álmatlan éjszakákat okozott ezzel – , majd szó nélkül tudomásul vette a negat ív döntést, és el ő húzta a kalapból Grindeanut . Hogy ki csinálja a politikát Bukarestben, azt persze jól jelzi az is, hogy az elmúlt hetekben gyakorlatilag minden fontos ügyben Dragnea nyilvánu lt meg a miniszterelnök helyett … ( http://mno.hu/ ) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 3 3 Tíz év mérlege „ Románia 2007 januárja óta, vagyis pontosan egy évtizede tagja az Európai Uniónak. Az annak idején tömegek által megváltásnak érzett aktus hatásai, legyenek azok negatívak vagy pozitívak, immár történelminek mondható távlatból szemlélhet ő ek. Összességében a mérleg legalábbis felemásnak nevezhet ő . Az, hogy az EU csatlakozás sikertörténete, esetleg inkább cs ő d, lemérh et ő egyéni és közösségi szemszögb ő l egyaránt. A közösségi szemszög alatt ez esetben a romániai társadalom összessége, de különösen az erdélyi, partumi, és bánsági magyar nemzetrész szempontjai értend ő ek. Természetesen az uniós tagságnak számos olyan vetüle te van, amely csak össztársadalmi szinten értelmezhet ő , de nekünk, a határok által többször is „átlépett” magyaroknak megvan a legalább annyira sajátos és fontos koordináta rendszerünk, mely alapján ítélhetünk az elmúlt tíz esztend ő r ő l. „ Csak abban a stati sztikában hiszek, amit magam hamisítottam”, jelentette ki állítólag Winston Churchill . Nos, a román EU tagság statisztikáin volna is mit kozmetikázni, ha kicsit is pozitívvá szeretnénk varázsolni az összképet. Ha a sokat emlegetett európai támogatások össz egeit vesszük szemügyre, az els ő benyomás az lehet, hogy jól jártunk, hiszen Románia nagyjából tizenhárom milliárd eurót fizetett be a közös kasszába, cserébe viszont majdnem negyven milliárd euró folyt be, ilyenolyan európai támogatások révén. Az más kér dés, hogy ezt az összeget milyen módon használták fel, illetve milyen módon nem. A félbehagyott autópályák, millió eurós, kudarcot vallott tervek, a megvalósult, de értelmetlen beruházások hosszú sorát lehetne kapásból említeni, a példák közszájon forognak . A mindent átszöv ő korrupció, az 3 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
