Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. december - Civitas Europica Centralis
2016-12-02
oldal | 18 2016. december 2. mint december 1. romániai szövegkörnyezetben: 1918-ban ezen a napon hirdette ki a Nagy Nemzetgyűlés Bácska, Bánát és Baranya (azaz Vajdaság) egyesülését a Szerb Királysággal. És ezen a díszülésen ott volt (például a közszolgálati televízió tudósítása szerint) a legnagyobb vajdasági magyar párt és érdekvédelmi szervezet, a VMSZ elnöke, Pásztor István is! Jó, az már mondjuk nem derül ki a tudósításokból, hogy például tapsolt-e az államfő beszéde közben, vagy végén, de mindenesetre ott volt, jelen volt. Akkor most hogy van ez? Erdély Romániához való csatolásán a magyar kormány álláspontja szerint „magyar embernek nincs mit ünnepelni”, Vajdaság Szerbiához való csatolásán viszont a Fidesz vajdasági stratégiai partnere, a VMSZ szerint van? …” Kókai Péter ( http://szabadmagyarszo.com/ ) Ki ez a Kövér? Ő az izé, a Magyarméter? „Most, hogy a minap megvolt Dunaszerdahelyen a némi nemzeti zabhegyezéssel összekötött magyar-magyar politikusi és „értelmiségi“ randi, azt gondolhatnánk, hogy olvadnak a magyar nemzeti jegek a „Felvidéken“. Egyébként lehet, hogy így is van, elképzelhető az esély arra, hogy befejezik a felek, (értsd: a Magyar Közösség Pártja meg a Híd politikusai) a folyamatos egymásra történő nyelvöltögetést. Leszámítva persze a két politikai akol legbunfordibb tahókból álló keménymagját. Amelyek tagságát, nem csupán nyelvöltögetés, de az egymásra köpködés, az állandó sár- és szardobálás jellemzi. Így megy ez, ha tótágast állnak a két párt vezetői, akkor sem lesz csürhéikből szalonna. Illetve, aki hülye, az is marad...” Barak László ( http://parameter.sk/ ) Az RMDSZ történelmi sikereiről és kudarcairól „Az RMDSZ, ha jót akar az erdélyi, romániai magyarságnak, akkor bizonyos értelemben el kell fordulnia tőle, s neki kell állnia a románsággal tárgyalni. Igencsak sarkítva s leegyszerűsítve, de ha közérthetőre akarom fordítani Salat Levente etnopolitikára szakosodott politológusnak, kolozsvári egyetemi oktatónak az RMDSZ történelmének elmúlt több mint negyed évszázadáról és jelenkori perspektíváiról szóló tanulmányát, akkor valahogy így fogalmaznék: paradox módon az RMDSZ-nek kevesebbet és realistábban kellene kommunikálnia a saját választóival, és több üzenetet kellene megfogalmaznia a román többség felé, eladhatóvá, fogyaszthatóvá és miért ne, szimpatikusabbá tennie a magyar közösség törekvéseit. A román nyelvű tanulmányt – amelyet az alábbiakban kivonatosan próbálok ismertetni – a kolozsvári kisebbségkutató november 8-án a Demokráciakutató Központ honlapján hozta nyilvánosságra. Az RMDSZ 25 évének történelmét áttekintve és értékelve fogalmaz meg analitikai megközelítésű következtetéseket. Az érdekvédelmi szervezetből lett, mára inkább politikai pártként működő szövetség története egybevág az erdélyi magyarság rendszerváltozás utáni történelmével, már csak ezért is érdemes átrágni magunkat rajta. Salat több korszakra osztja ezt az időszakot: 1990–1996 között az építkezés korszaka volt, amikor felépült a romániai magyarság ma is ismert kulturális intézményrendszere, ekkor alakult a legtöbb magyar iskola, jöttek létre a színházak, múzeumok és egyéb kulturális intézmények. Ez Salat megfogalmazásában a „párhuzamos társadalom” létrehozásának időszaka. 1996-ban – éppen húsz éve – lépett először kormányra az RMDSZ. Ez a „párhuzamos társadalom” építéséről szóló stratégia megváltozásával járt, hisz innentől kezdve a párhuzamos társadalom tagjai igényelni kezdték a többségi társadalom államának struktúráihoz való hozzáférést …” Rédai Attila ( http://szekelyhon.ro/ ) December elseje "diadala" „A népünnepély és a nagy tömegeket vonzó hivatalos parádék története igencsak régi időkre nyúlik vissza. Az eufória intézményesítése, ha úgy tetszik, a mindenkori hatalom megerősítésének, a közösségi együvé-tartozás és a kollektív mentalitás alapvonásainak megerősítését szolgálta időtlen idők óta. Ez a Kerényi Károly által nagyon szépen meghatározott ünnep mitológiája és lényege. Mivel ezek az intézményesített és nagy tömegeket vonzó ünnepek elsősorban az emberi pszichológiát fogják meg, számos pozitív