Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. december - Civitas Europica Centralis
2016-12-22
oldal | 15 2016. december 22. elnöknek. Bírálójuk szerint a történelem ismerete hasznos ugyan, de más ember kell a tudományhoz, és más a po litikához. „ Szorgalmazzuk, hogy a következ ő elnök hozzon létre történészi tanácsadó testületet a Fehér Házban ” – írja a Harvard Egyetem két professzora , Graham Allison politológus és Niall Ferguson történész az Atlantic Magazinban. A szerz ő k Denis Rossnak az amerikai – izraeli kapcsolatok történetér ő l írt könyvét idézve megállapítják, hogy az egymást követ ő amerikai kormányok vezet ő személyiségei szinte mit sem tudtak a KözelKelet történelm ér ő l, de még arról sem, hogy mit tett el ő ttük Amerika a KözelKeleten. Jó példa erre az ifjabb Bush elnök, akinek fogalma sem volt a síiták és a szunniták ellentéteir ő l, miel ő tt rászánta magát az iraki háborúra. Nem tudhatta tehát azt sem, hogy a többékev ésbé szabad választások síita többséget eredm é nyeznek majd, és rászabadítják Iránt a KözelKeletre. A két javaslattev ő szerint Barack Obama is rászorult volna némi történészi segítségre. Nem vette figyelembe, milyen mély történelmi kapcsolat van Ukrajna és Oroszország között, és emiatt nem tudta, milyen veszélyekkel jár, ha a Nyugat megpróbálja átállítani Ukrajnát a maga oldalára. 2014 januárjában azt mondta, hogy nincs szüksége egy mai George Kennanre , vagyis olyan szakért ő re, aki kiismeri magát Oroszország ügyében. Márciusra Oroszország bekebelezte a Krímfélszigetet. A történelmet – érvelnek a szerz ő k – afféle „ puha ” tudománynak szokták tekinteni, vagyis olyan diszciplínának, amelynek nincs kézzelfogható haszna a gyakorlatba n. Létezik azonban „ alkalmazott történelemtudomány ” is – állítják – , és ez jótékony hatást gyakorolhatna az amerikai vezetés politikájára. Roosevelt elnök idején bevezettek egy Gazdasági Tanácsot, és a Történelmi Tanács hasonló szerepet játszhatna az elnök mellett. Felkutathatná egyegy politikai dilemma történelmi el ő zményeit, továbbá analóg eseteket kereshetne a történelemben, és ezzel jó irányba terelhetné a döntéshozatalt. A szerz ő k elismerik, hogy a történelemb ő l könny ű téves következtetéseket lesz ű rni , ahogy az amat ő rökkel gyakran meg is esik. Éppen ezért lenne szerintük szükség az elnök mellett hivatásos történészekre. Ahogy Thuküdidész megírta, amíg ember az ember, addig a múltnak, és az ő írásainak is hasznát lehet venni, mert az emberi cselekvést m inden korban ugyanazok a szenvedélyek irányítják … ( http://www.metazin.hu/ ) A pokolba vezet ő út szakért ő kkel va n kikövezve A népszer ű Public Intellectual szarkasztikus cikkben ostorozza a haladó értelmiséget, mondván, hogy a hivatásos véleményvezérek könnyen osztják az észt, hiszen nem a saját b ő rüket viszik a vásárra. „ Világszerte, Indiától az Egyesült Királyságon át az Egyesült Államokig fellázadtak az emberek a mások b ő rét vásárra viv ő politikushivatalnokok, bennfentes újságírók, s ő t úgy általában az elitegyetemet végzett félértelmiségi szakért ő k ellen, akik meg akarják mondani nekünk, mit tegyünk, mit együnk, hogyan beszéljünk, hogyan gondolkozzunk és persze azt is, hogy kire szavazzunk ” – írja Nassim Taleb kockázatelemz ő a saját készül ő könyvéb ő l átvett szarkasztikus cikkében a Neue Zürcher Zeitung hasábjain. Sokan az elitellenes populizmus er ő södésével magyarázzák mind az európai radikális jobboldal el ő retörését, mind a Brexitet, mind Donald Trump gy ő zelmét. Mint Taleb epésen megjegyzi, az általában a részvételi demokrácia kiszélesítését szorgalmazó elit demag ó giát kiált, mondván, az átlagemberek annyira ostobák, hogy saját jól felfogott érdeküket sem képesek felismerni. Ezért a választók kisz ű résére hovatovább már a tudáscenzust is bevezetnék , persze szigorúan a demokrácia védelmében és a választók jól felfogott érdekében. Taleb nem állítja, hogy az átlagszavazó bölcs lenn e, ellenkez ő leg, a tömegek okosságával kapcsolatban nincsenek illúziói. Viszont úgy látja, hogy a szakért ő k egy része és a haladó szellem ű értelmiség is rászolgált a rossz megítélésre … ( http://www.metazin.hu/ ) Besúgók voltak, listák nincsenek A feltáratlan múlt és a kommunista állambiztonsági szervek levéltári anyagainak nyilvánosságra hozatala mindenhol kényes kérdésnek bizonyult. A rendszerváltás óta id ő nként igencsak heves indulatokkal kísérve felfelbukkan a besúgó probléma a volt szocialista társadalmakban, aztán észrevétlenül elhal. A Marosvásárhelyi