Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. december - Civitas Europica Centralis
2016-12-12
oldal | 16 2016. december 12. kampány hónapjai. Mindezt valahogy úgy, h ogy az RMDSZ ne szoruljon be folyamatosan a saját tizenhatosára, mert akkor alig marad energiája az építésre … ” Csinta Samu ( http://magyaridok.hu/ ) A kultúra nem azonosítható a politikával Várady Tibor akadémikust, nemzetközi jogászt kerestük meg, és kértük fel, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. A közéleti tém ák mellett az irodalmi sikereire is kitértünk „… A kisebbségi sors talán el ő nyöket is hoz gondolkodásban (ahogyan nyelvtudásban is). A posztgraduális képzettség persze nem az egyedüli út, mely sikerhez és tisztességes megélhetéshez vezethet. De ez az az út, amelyr ő l személyesen a legtöbbet tudok. Ezért próbáltam itt segíteni. Három év alatt eddig hatvanan kaptak ösztöndíjat mesterképzésre, illetve harmincan doktori képzésre. Fontosnak tartom azt is, hogy több vállalkozó és értelmiségi is csatlakozott az ö sztöndíjhoz, saját adományokkal. Az eddigi visszajelzések biztatóak, noha az eredményekr ő l még korai volna mérleget készíteni … A Zoknik a csilláron… könyvnek a német mellett megjelent egy szerb változata is, ennek Becskereken, Újvidéken, Belgrádban és Zág rábban voltak bemutatói. A két világháború közötti kisebbségi politikát dokumentáló iratok többségét a Vajdasági Magyar M ű vel ő dési Intézetnek adtam. Ezek jelent ő s része nemrég egy kötetben is napvilágot látott Kisebbségpolitika és társadalomszervezés címen , a Forum Kiadó gondozásában. A kötet szerz ő je Sajti Enik ő történész, ő válogatta és rendezte az iratokat, és írt hozzá egy átfogó tanulmányt. Ennek a könyvnek a bemutatója december 1jére van tervezve Pesten, a Parlamentben. A Forum kiadta nagyapám naplój át is, két kötetben, nemrég összeállt egy újabb dokumentumprózakötet is. Még gondolkozom a címen, egyel ő re a Libatoll és történelem opcióhoz állok a legközelebb … ” ( http://hetnap.rs/ ) Reálpolitika „ Kelemen Hunor az elmúlt napokban azt nyilatkozta, nem veszik le napirendr ő l az önrendelkezés kivívásának ügyét. Hát ne is vegyék „ Közjogilag tízmillió magyar állampolgár miniszterelnöke leszek, aki felel ő sséget érez tizenötmillió magyarért” – olykor nem árt ilyen mondatokat felidézni, amikor a Kárpátmedencei magyar néplélek hangulatváltozásait vizsgáljuk. Majdnem tizenöt éve Medgyessy Péter , a szocialisták akkori miniszterelnökjelöltje volt képes ilyen s zavakkal bemaszatolni az akkoriban amúgy is a kilátástalanság szakadékának a szélén egyensúlyozó határon túli nemzettársak együvé tartozásba vetett hitét. Aztán meg is magyarázta minden román, szerb, szlovák és ukrán nacionalista elégedettségére, hogy ő ma ga ugyan nagy tisztel ő je Antall József politikai életm ű vének, de ezzel együtt úgy látja, hogy egykori kijelentése, miszerint lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke akar lenni, félreérthet ő volt, „ami a politikában, különösen a mi térségünkben nem a legszerencsésebb”. A hátunkon futkosott a hideg szerte Erdélyben. Magyarországon él ő barátainkat, rokonainkat buzdítottuk telefonon, levélben egyaránt: ha másért nem is, menjetek helyettünk szavazni, de ne engedjétek a határon túliakat csak a hátukra n ő tt púpként kezel ő szocialistákat a hatalom közelébe! … ” Kristály Lehel ( http://magyarhirlap.hu/ ) Péterek, Petruk és Mohamedek „ Az utóbbi id ő szak szokatlan villongásokat hozott a román – magyar kapcsolatokban. A legemlékezetesebb megnyilvánulás kétségkívül Traian Basescu üzenete volt, amely stílusában az északkoreai fenyegetéseket idézte. Ez betudható a parlamenti választást megel ő z ő cirkusznak, amelynek hagyományos, s ő t nélkülözhetetlen kelléke a magyarellenesség. A volt román elnök Orbán Viktornak címzett kirohanása nyomán úgy t ű nik, hogy Bukarestben izzó gy ű lölettel gondolnak a mostani magyar kormányzatra, pedig a románok nagyon is jól járnak a Fidesszel. A magyar baloldaliliberális pártok sosem tudtak mit kezdeni a nemzetpolitikával. Amikor épp nem viszonyultak olyan ellenségesen a határon túli
