Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. december - Civitas Europica Centralis

2016-12-07

oldal | 5 2016. december 7. Végéhez közeledik a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár restitúciós pere ‍ Január 17­re t ű‍ zte ki a következ ő‍ tárgyalást a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatásáról szóló perében a gyulafehérvári táblabíróság a keddi tárgyaláson, egyben felszólította az egyh á z által javasolt szakért ő‍ t, Buzogány Dezs ő‍ kolozsvári egyetemi tanárt, hogy akkorra készí tse el a perdönt ő‍ nek tekintett latin nyelv ű‍ dokumentum fordítását ( http://www.mti.hu/ ) Kevés erdélyi településen alkalmazzák a m ű‍ emlékek többnyelv ű‍ feliratozására vonatkozó miniszteri rendeletet ‍ Kevés erdélyi településen alkalmazták azt a miniszteri rendeletet, amely el ő‍í‍ rta, hogy 2015 végéig a magyar vonatkozású m ű‍ emlékeket magyar nyelv ű‍ felirattal is el kell látni - mondta az MTI­nek a nyelvi jogokr ó l szervezett kedd esti kolozsvári pódiumbeszélgetés után Hegedüs Csilla , aki 2014­ben kulturális miniszterként írta alá a rendeletet. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben képvisel ő‍ i mandátumra pályázó politikus az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által szervezett pódiumbeszélgetésen idézte fel a jogszabály elfogadtatásának a körülményeit. Megjegyezte: a minisztérium jogászai nem járultak hozzá, hogy a rendelet szankciókat is tartalmazzon, és elfogadása óta olyan kormányai voltak Romániának, amelyek nem kérték számon a jogszabály betartását, sok önkormányzat pedig arra hivatkozva nem hajtja végre a rendeletet, hogy nincsen erre pénze. A beszélgetésen részt vev ő‍ Vincze Loránt FUEN­elnök arra figyelmeztetett, hogy a többnyelv ű‍ ség nemcsak viszi, hanem hozhatja is a pénzt. Egy baszkföldi kutatás adatait említette, amely szerint a baszk nyelv újraélesztési programja munkahelyek tízezreit teremtette meg, és több bevételt hozott, mint amennyibe került ( http://www.mti.hu/ ) „‍ A táblaügy a szimbolikus térfoglalásról szól ”‍ ‍ –‍ a nyelvi jogokról beszélgettek Kolozsváron ‍ A nyelvi jogok megszerzése hosszú és sokszerepl ő‍ s játék –‍ hangzott el az Európai Kisebbségek Föderatív Uniója (FUEN) Nyelvi jogok és nyelvhasználat cím ű‍ el ő‍ adásában kedden, Kolozsváron. A kisebb­többség viszonyban kell el ő‍ remozdítani a bemerevedett viszonyokat, most éppen nem m ű‍ ködik a párbeszéd és nem tudni, hogyan lépjünk tovább –‍ fogalmazott a házigazda Vincze Lóránt . A FUEN elnöke rámutatott, a szervezetben egy közös európai nevez ő‍ t sikerült összeállítani, a partikulári s esetek pedig az egyes országok, régiók tagszervezetek által kerülnek terítékre. A romániai beolvasztási törekvésekkel egy európai értéket veszítünk el, a cél ezért, hogy az anyanyelv használatához esélye legyen a kisebbséginek –‍ fogalmazott. A nyelvi jog ok megadása ugyanakkor a komfortérzetr ő‍ l is szól: felmerül a kérdés a kisebbség lojalitásáról az állammal szemben, de ez csak akkor várható el, ha jól érzi magát az adott országban ( http://www.maszol.ro/ ) A hazai honatyák egyharmada váltott már pártot ‍ A romániai törvényhozók 38 százaléka más frakcióban fejezi be mandátumát, mint amelyikben 2012­es megválasztása után munkáját elkezdte - derült ki a román Közpolitikai Intézet (IPP) által készített tanulmányból, amelyet kedden ismertetett a ‍ ‍ Digi 24 hírt elevízió ( http://www.maszol.ro/ ) Borboly Csaba :‍ ‍„‍ Dolgozni kell, és nem hordószónokoskodni ”‍ ‍ Dolgozni küldik a magyar emberek az RMDSZ képvisel ő‍ it és szenátorait Bukarestbe, hiszen a tisztség nem grófság, báróság, de még csak nem is lóf ő‍ ség. Emiatt a szavazóknak joguk van tudni, hogy mit csinál az, akit a román törvényhozásba küldtek –‍ ezt vallja Borboly Csaba , Hargita Megye Tanácsának elnöke. Hargita megyében a tömbmagyarság nem az identitásának, hanem a megélhetésének az elvesztését ő‍ l tart, miközben nem áll meg az élet, országosan egyedi önkormányzatok közötti

Next

/
Thumbnails
Contents