Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. november - Civitas Europica Centralis
2016-11-23
oldal | 19 2016. november 23. kívánalmainak. 1918ra azonban a törvény sok tekintetben meghaladottnak számított, másrészt a törvény egyes részei soha nem mentek át a gyakorlatba. A korabeli magyar politikai elit számára is világos v olt Erdély korabeli etnikai összetétele – hogy ott a román lakosság van többségben – így a megoldást egyféle el ő remenekülésben látták: a polgári jogegyenl ő ség kimondásával, illetve a gazdasági fejl ő dés r é vén lehet ő séget biztosítottak a kisebbségi lakosságn ak is az érvényesülésre, cserébe lojalitást, illetve asszimilációt vártak el a kisebbségekt ő l. Ugyanakkor az 1870es évekt ő l egy új generáció jelent meg a magyar politikai életben, akik egyre inkább az egységes állam kiépítésében látják a dualista állam fe nnmaradásának esélyeit, s mivel elégedetlenek voltak az elért asszimilációs sikerekkel különböz ő törvényekkel igyekezték azt gyorsítani. Ez óhatatlanul elégedetlenséget váltott ki a kisebbségi elitb ő l, ami feszültségekhez vezetett, ami egyre jobban kiélez ő dött a 20. század elejére. Ez azonban messze volt a fentebb említett „népek börtönét ő l.” … ” ( http://www.maszol.ro/ ) Marad a t elefonszám? „ Ha Európával akarok beszélni, akkor kit kell felhívnom? – tette fel a kérdést annak idején Henry Kissinger , az Amerikai Egyesült Államok legendás nemzetbiztonsági f ő tanácsadója és külügyminisztere. Az elmúlt tíztizenkét évben igencsak egyértelm ű volt a válasz: a berlini kancelláriát kellett tárcsáznia annak, aki az Európai Unió els ő számú, megkérd ő jelezhetetlen vezet ő jével kívánt beszélni. Fejre állt világunkban azonban újra aktuálissá vált a kérdés. Nem pillanatnyilag, hanem a jöv ő évi német választások utánra gondolva. Angela Merkel német kancellár, Európa els ő számú „államférfija” (micsoda diszkrimináció, hogy még szavunk sincs egy n ő i vezet ő re, holott I. Erzsébet királyn ő t ő l errefelé voltak már páran, akik bizonyították, hogy az orszá gvezet ő i képesség nem hormonfügg ő !) vasárnap ugyan bejelentette, hogy 2017 ő szén elindul negyedik kancellári mandátumáért is, de az utóbbi id ő k történései alapján jogosan aggódhatunk. A felmérések szerint a németek többsége – és nem csak a kereszténydemokr aták – szeretné ha Merkel mutti tovább kormányozna, de hát ki tud ma már maradéktalanul hinni a közvéleménykutatásoknak? Tisztában vagyok vele, hogy mifelénk is sokan úgy gondolják, lejárt a kancellár ideje, vissza kellene vonulnia, és az Európai Unióért sem rajong mindenki. Bizonyára sokan szorítanak Németország toleráns, de k ő kemény kancellárjának bukásáért, mint ahogy a szorosabb uniós integráció cs ő djéért is. Nekik bizonyára rossz hír Merkel döntése. Én nem tartozom közéjük, úgy gondolom, a kancellár b ejelentése volt az utóbbi id ő k legjobb híre és egyben az egyetlen reménysugár arra, hogy Európa megmarad Európának, hogy el ő bbutóbb véget lehet vetni a vén kontinensen elharapózó hisztérikus intoleranciának, a demokratikus jogállamok szisztematikus lebont ásának … ” Gál Mária ( http://www.maszol.ro/ ) A posztigazság korának klasszikusa „ Robert Fico Pravdának adott interjúja ékes bizonyítéka annak, hogy a posztigazság korát éljük. Ezt a kort nem csak az jellemzi, hogy a közszerepl ő k többet és intenzívebben hazudnak, mint korábban bármikor. A kor lényege az, hogy sohasem volt mellékesebb az igazság, m int manapság. Ezen a terepen már sokak kit ű ntek, nemcsak itthon, külföldön is, de nehéz olyan embert találni, akinek az igazság annyira jelentéktelen, mint a szlovák miniszterelnöknek. Amikor a Gorillaügy került szóba, Robert Fico ezt mondta: „Egyértelm ű e n az az érdekem, hogy a Gorilla ki legyen vizsgálva… Ha tudok, örömmel hozzájárulok az ügy kivizsgálásához.” Mondta ezt az az ember, aki öt éve nem ad választ arra a kérdésre, hogy járte a Vazov utcai lakásban. Ahelyett, hogy vallomásával segítené a nyomo zást, Dušan Ková č ik speciális ügyészt figyeli, hogy az mi mindent tesz és nem tesz azért, hogy a nyomozók ne tudják a kormányf ő t kihallgatásra beidézni … ” Marián Leško ( http://ujszo.com/ ) Nincs iszlám demokrácia „ Szép az az okfejtés, hogy az iszlám igenis összeegyeztethet ő a demokráciával, csak apró szilánkokra törik a valóság falán. Az egyetlen lé tez ő esélyt Erdogan
