Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. november - Civitas Europica Centralis
2016-11-19
oldal | 23 2016. november 19. Bakk Miklós politológus az erdélyiség kudarcaként beszélt a nagyszebeni szász Klaus Iohannis román államf ő i mandátumáról. Úgy vélte, Iohannis azt mulasztotta el, hogy a nemzetek közös kormányzásának az erdélyi örökségét tegye Románia értékévé. Hozzátette, még ha az erdélyi hagyomány a székely, szász és magyar rendi nemzetekr ő l is szólt, a hagyomá nyt a mai megváltozott etnikai viszonyok között is fel lehetne éleszteni. Gabriel Andreescu bukaresti politológus egyetemi tanár azt tartotta fájdalmasnak, hogy a Romániában 27 évvel a rendszerváltozás után is a titkosszolgálatok akadályozzák a románm agyar párbeszédet. Úgy vélte: a kommunista politikai rend ő rség által kialakított magyarellenes klisék intézményesen továbbéltek a román titkosszolgálatokban, és még a székelyföldi terrorkísérletként bemutatott ügy vádiratában is visszaköszönnek. (Arra az e setre utalt, amely szerint a román hatóságok terrorcselekménnyel vádolták a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom - HVIM - kézdivásárhelyi tagjait, akik állítólag a város központjában Románia nemzeti ünnepén m ű ködésbe akartak hozni egy petárdákból összeáll ított, szemeteskukában elrejtend ő robbanószerkezetet. A vádirat "úgynevezett Székelyföldet" emleget, és a Székelyföldet még földrajzi egységként sem ismeri el). Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga társelnöke sajnálattal állapította meg, hogy Románia az utóbbi években "az etnocentrizmus és az ortodoxizmus" irányába, Magyarország pedig az "illiberális demokrácia" irányába mozdult el, és az államközi párbeszéd teljesen megsz ű nt. Az emberi jogi harcos úgy vélte: olyan erdélyiségre lenne szük ség, amelyik mind a bukaresti etnokráciának, mind a budapesti illiberalizmusnak ellenáll. v v i i s s s s z z a a Lezsák: pótolhatatlan a nyugati magyar szórvány szerepe Budapest, 2016. november 18., péntek (MTI) - A magyarságnak pótolhatatlan szolgálatot tehet a nyugati szórványközösség, akárcsak annak élenjáró képvisel ő i - hangoztatta a Bethlen Gábor Alapítvány pénteki budapesti díjátadó ünnepségén Lezsák Sándor parl amenti alelnök, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Hozzátette: a kérdés az, idehaza "mennyire tudunk élni ezzel a lehet ő séggel, észrevesszüke" a nyugati magyarság segít ő készségét és az abban rejl ő lehet ő séget. Nem mindegy, hogy ki és miként tájékoz tatja Magyarországról a külföldet - hangsúlyozta Lezsák Sándor, az amerikai elnökválasztás eredménye kapcsán kijelentve, "remélhetjük az amerikai magyarok legjobbjainak térnyerését a külügyi adminisztráció tájékoztatásában". A Bethlen Gábordíj három i dei kitüntetettje közül Koszorús Ferenc ügyvédet, az Amerikai Magyar Szövetség vezet ő jét és kisebbségi jogvéd ő t méltatva Lezsák Sándor arról beszélt: a díjazott évtizedek óta szervezi az amerikai magyar közösséget, de már az 1970es évekt ő l részt vett a romániai magyarok ellen elkövetett tényfeltáró testület munkájában. Hozzátette: Koszorús Ferenc segítette a rendszerváltás után a magyar kormány tengerentúli kapcsolatépítését, de annak a helyzetnek a kialakításában is szerepe volt, amelynek eredmények ént néhány éve Magyarország legalább részben visszavásárolhatta a Seusokincset. Kitért arra is: a díjazott tevékenységének köszönhet ő , hogy Kossuth Lajos szobrot kapott a washingtoni Capitoliumon, jogelméleti munkája pedig az erdélyi magyar autonómiat örekvés jogalapjának igazolására is kiterjedt. A Bethlen Gábordíjat az idén - irodalmi, kulturális, m ű vészeti és társadalmi szerepvállalásáért, a nemzeti m ű vel ő dés kiemelked ő szolgálatáért - a Hitel folyóirat szerkeszt ő sége is megkapta; az elismerést Papp Endre f ő szerkeszt ő és a szerkeszt ő ség több tagja vette át Lezsák Sándortól. Petrik Béla, az alapítvány kurátora a lap méltatásakor azt emelte ki: másfél évtizedes vajúdás után, 1988ban jelent meg el ő ször "a népinemzeti ellenzék lapja", amely nég y évvel kés ő bb vonult ki a napi politikából, és folytatta irodalmi periodikaként a küzdelmet "a mindannyiunkat elér ő és mindenen átgázoló felejtés ellen". A harmadik idei díjazott, Eva Maria Barki kés ő bb veszi át az elismerést. A Márton Áron Emlék érmet az idén Bárth János néprajzkutatónak, a DunaTisza köze és Székelyföld néprajzi öröksége, értékeinek feltárásában végzett magyarságszolgálatáért, Stanko Andric horvát történésznek a térség és Szlavónia keresztény múltja, s Kapisztrán Szent János élet útja értékment ő kutatásáért ítélték oda. A harmadik díjazottat, Lászlófy Pál tanárt, akinek az erdélyi magyar oktatásügyben végzett pedagógiai és szervez ő i munkájáért, nevel ő tevékenységéért ítélték oda az elismerést, Potápi Árpád János, a Minisztereln ökség nemzetpolitikáért felel ő s államtitk á ra méltatta mint az erdélyi magyarság egyik ő rállóját. Szavai szerint a díjazott nem csupán természettudományokra, hanem erkölcsre, tartásra, közösségük szeretetére is nevelte diákjait, de azt is megemlítette: az ő tevékenysége nélkül a romániai magyar pedagógusok szervezete nem lehetne az oktatás megkerülhetetlen szerepl ő je és a magyar kormányzat stabil partnere, és az sem volna elképzelhet ő , hogy 29 helyen legyen magyar oktatás a csángóknak.
