Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. november - Civitas Europica Centralis
2016-11-02
oldal | 17 2016. november 2. hogy sokáig emlékezni sem volt szabad, három éve viszont a túlél ő k már tisztességes emlékhelyen róhatják le kegyeletüket, ugyanakkor hátra van még a bocsánatkérés, és az elkobzott vagyon visszaszármaztatása. Mina Jurisin, a Razzia 1942 Emlékbizottság titkára azokról a hétköznapi h ő sökr ő l szólt, akik szomszédaikat mentették meg azzal, hogy életükkel kezeskedtek értük. 1942ben a magyarok tudták így megmenteni szerb társaikat, 19441945ben pedig a szerbek magyar ismer ő seiket. Egy eszmerendszert nem lehet egyetlen néphez sem kapcsolni - hangsúlyozta Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete, majd úgy folytatta: egy eszmerendszer nek nincs nemzeti vagy etnikai hovatartozása. Ezért az adott eszmerendszer nevében b ű nöket elkövet ő ket sem lehet kizárólag egy, vagy akár több néphez kötni. Pirityiné Szabó Judit, a nemzetpolitikai államtitkárság f ő osztályvezet ő je beszédében a történ elmi lépték ű francianémet megbékéléshez hasonlította a magyarszerb megbékélést, amellyel a két nép számtalan európai nép számára nyújthat példát. A második világháborúban Jugoszlávia német lerohanása után, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennható ság alá került. Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csend ő ralakulatok által 1942 elején végrehajtott partizánvadász rajtaütésekben közel 34 ezer ember vesztette életét, f ő ként szerbek és zsidók. Az 1942es "hideg napok" után két és fél évvel, az 19 44. október 17t ő l 1945. február 1ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában a becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg. A legvéresebb események színhelye Csúrog, Mozsor és Zsablya volt, ahol szint e a teljes magyar lakosságot kiirtották. A túlél ő ket gyalogmenetben a járeki gy ű jt ő táborba vitték, ahol hatnyolc hónapot kellett eltölteniük. A nélk ü lözésekbe több ezren belehaltak, a túlél ő k soha nem térhettek vissza otthonaikba. A történtekr ő l 1990ig b eszélni sem lehetett. A szerb kormány 2014ben, hét évtized után helyezte hatályon kívül a három vajdasági település (Csúrog, Mozsor és Zsablya) magyar lakosságának kollektív b ű nösségét kimondó határozatot. v v i i s s s s z z a a Szakért ő : küzdelmes és hosszú út vezet az autonómia megszerzéséig Budapest, 2016. október 30., vasárnap (MTI) - Küzdelmes és hosszú út vezet az autonómia megszerzéséig, bár elvi kifogás nem lehet ellene, nincs olyan nemzetközi testület, amely azt mondaná, kötel ez ő megadni az autonómiát - hangsúlyozta Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója vasárnap az M1 aktuális csatornán. Az igazgató a székelyföldi autonómiáról szólva azt mondta: jelenleg "nem áll a zászló" az autonómia ügyének a nemzetk özi porondon, viszont sok kedvez ő példa van NyugatEurópában. Megemlítette, hogy több fronton, a románközvélemény el ő tt és a nemzetközi porondon egyaránt tart a küzdelem a székelyföldi autonómiáért, az utóbbi években a magyarság - f ő leg a Székely Nemzeti Tanácsnak köszönhet ő en - egyre gyakrabban áll ki a nyilvánosság elé, er ő sítve a magyarok összetartozását, és egyben jelez a román kormánynak és a nemzetközi közvéleménynek is. Mindazonáltal az igazgató szerint a brüsszeli fórumokon belpolitika i ügyként kezelik az autonómiatörekvést, többségében a múltban sem volt nemzetközi támogatás, hanem belpolitikai tárgyalások révén jött létre autonómia. Kiáltványban kérték Székelyföld területi autonómiáját azok a székelyek, akik a Székely Nemzeti Taná cs (SZNT) hívására ő rtüzeket gyújtottak vasárnap este a székelyföldi települések környékén lev ő magaslatokon. Az SZNT szeptember végén Székelyföld autonómiájának napjává nyilvánította október utolsó vasárnapját. v v i i s s s s z z a a Készítet te: Boér Krisztina CEC © – M INDEN JOG FENNTARTVA
