Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. november - Civitas Europica Centralis
2016-11-11
oldal | 16 2016. november 11. 1956, az erdélyi magyar értelmiség és az ifja k Benk ő Levente el ő adása a Györkös Mányi Albert Emlékházban A Györkös Mányi Albert Emlékház és a M ű vel ő dés folyóirat által közösen szervezett M ű vel ő dés Estek legutóbbi el ő adása november 9én került megrendezésre. Benk ő Levente történész, újságíró az 1956os forradalom erdélyi vonatkozásainak neves kutatója Romániai magyar értelmiségi elit és 1956 címmel tartott el ő adást. Az el ő adás a magyar forradalom 60. évfordulója alkalmából szervezett kolozsvári eseménysorozat részeként ker ült megrendezésre ( http://szabadsag.ro/ ) Ö Ö s s s s z z e e f f o o g g l l a a l l ó ó V ÁLASZTÁSOK R OMÁNIÁBAN A Z A GERPRES KORNOLÓGIÁJA 1990 Törvényi keret A szabad választások kiharcolása az 1989. decemberi forradalom egyik legjelent ő sebb célkit ű zése volt. A f ő városi Forradalom téren december 22én összegy ű lt emberek is szabad választásokat követeltek, a demokrácia egyik el ő feltételeként határozva meg ennek lehet ő ségét. Az 1990 utáni els ő parlamenti választást az 1990. március 14én kiadott 92es számú, a parlamenti és államelnökválasztásról szóló törvényerej ű rendelet alapján szervezték meg. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) 1989. december 22én es te kiadott közleményében jelentette be a szabad választások megszervezését, a többpártrendszeren alapuló parlamentet jelölve meg az emberi jogok tiszteletben tartása és a demokratikus értékek érvényesítése garanciájaként. Ezt követ ő en a CFSN közvitára bocs átotta az államelnök- és a parlamenti választásokról szóló törvényerej ű rendelet tervezetét. A Nemzeti Megmentési Front (FSN) Alkotmányossági, Jogi és Emberi Jogi Bizottsága által kidolgozott választási törvényr ő l szóló els ő egyeztetésre 1990. január 27én került sor. A kerekasztalbeszélgetésen az 1989 után létesített minden párt képvisel ő i jelen voltak, illetve megfigyel ő kként részt vettek az akkor bejegyzési folyamat alatt álló politikai alakulatok képvisel ő i is … A választások eredménye Mivel a válas ztási törvény nem rendelkezett semmiféle parlamenti küszöbr ő l, a Képvisel ő házba nem kevesebb mint 27 politikai alakulat (ezek közül 11 nemzeti kisebbségeket képviselt) jutott be, a Szenátusba pedig 7. A FSNnek sikerült megszereznie a mandátumok 67,53%át, az RMDSZ és a PNL pedig 77%ot kapott. A rendszerváltást követ ő els ő parlament egyúttal Alkotmányozó Gy ű lésként is m ű ködött. Az ország alkotmányát 1991. november 21én fogadták el, majd az ugyanazon év december 8án szervezett referendum jóváhagyta az al aptörvényt … 1992 Törvényi keret Az 1992es parlamenti és elnökválasztást az 1992/68as, illetve az 1992/69es törvény alapján szervezték meg. A két választást egyszerre tartották, 1992. szeptember 27én. Az 1992/68as törvény egyik legfontosabb újdonságát a 3%os parlamenti küszöb bevez etése jelentette, vagyis csak azok az alakulatok juthattak be a parlamentbe, amelyek megszerezték a választópolgárok által valamennyi listára leadott, országosan összesített érvényes szavazatok több mint három százalékát. Így a választáson indult 84 párt, politikai alakulat és szövetség közül mindössze nyolc került be a parlamentbe … A választások eredménye Az 1992. szeptember 27én tartott választások nyomán mindössze nyolc politikai alakulat került be a parlamentbe: a FDSN, a CDR, a FSN, a PUNR, az R MDSZ, a PRM, a PSM és a PDAR. A parlament két házának elnökét 1992. október 28án választották meg. Eszerint Oliviu Gherman lett a Szenátus és Adrian N ă stase a Képvisel ő ház elnöke. Az ország rendszerváltás utáni els ő Alkotmánya el őí rásainak értelmében a ké pvisel ő k és szenátorok mandátuma négy évre szól … 1996 Törvényi keret A rendszerváltó forradalom utáni harmadik parlamenti választásra 1996.
