Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. október - Civitas Europica Centralis
2016-10-27
oldal | 12 2016. október 27. Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara volt. A rendezvény szervez ő i: a Termini Egyesület, a Glotta Nyelvi Intézet és az eszéki egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke ( http://www.kepesujsa g.com/ ) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 1 1 Calais mint kórkép „ Lecs ő cselékezni a túlfejlett demokráciában senkit, semmilyen laza vagy jól körülhatárolható társadalmi csoportot nem illik, s ő t talán nem is szabad, egyes szabadelv ű körökben pedig egyenesen tiltott. De ha abból indulunk ki, hogy a háborúk nem szelektív módon, hanem a társadalmak minden rétegére kiterjed ő módon tesznek tönkre életeket, és bombázzák ki házaikból az ember eket, akkor az agysebészt ő l a villanyszerel ő n át az esélytelen, minden rosszra kapható, alacsony erkölcsi öntudattal bíró egyénekig mindenki elindult a nyugati boldogulás irányába. Az európai uniós államok közül Németországban próbál a legtöbb menedékkér ő megkapaszkodni, ott adta be kérelmét, persze értelemszer ű en innen is kell hogy útra keljen az, akinek menekültkérelmét már visszautasították. Az Európába érkez ő tömegek tehát el ő bbutóbb felszívódnak, a politikai döntéshozók számára láthatatlanná válnak. N em így a mindenkori helyi lakosság számára... Ha idén nem érkezik hasonló mennyiség ű utánpótlás, évek, évtizedek alatt ígyúgy, de a menekültek az ő ket feltétel nélkül támogató média hathatós segítségével beilleszkednek a helyi társadalmakba, persze kicsit át is formálva azokat … ” Kuthi Áron ( http://mno.hu/ ) Bécs túl messze van „ Manapság, amikor az Európai Unió nem a legszebb napjait éli, mind többször tehetjük fel a kérdést: hol a határ, amikor az egyházi vezet ő knek már fel kellene emelniük hangjukat? Több vezet ő politikus részben épp a keresztény értékekre hivatkozva bírálja az Európai Uniót, kisajátítva ezeket az értékeket. Ő k mármár egyházi vezet ő kk ént lépnek fel, miközben maga az egyház inkább hallgatásba burkolózik. II. János Pál , XVI. Benedek , majd Ferenc pápa is úgy vélte: az egyház ne politizáljon. Ugyanakkor társadalomkritikát megfogalmazhat, ha úgy érzi, az állam nem tesz meg mindent a kirekesztettekért, vagy visszaél hatalmával. Ezt teszi rendszeresen Ferenc pápa, akit nem érdekel, hogy jobb- vagy bal oldali párttal, kormánnyal szemben fogalmaz meg bírálatokat, amiért sok vallásos ember is gyanakvóan tekint rá. Pedig ő azt teszi, amit Krisztus földi helytartójaként tennie kell: az Írás szellemében lép fel. Külföldön számos példát találhatunk ilyen bírál atokra. Szeptemberben Reinhard Marx bíboros, a Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke állt ki Angela Merkel itthon is oly sokat bírált, befogadásra épít ő menekültpolitikája mellett, mint akkor fogalmazott, a katolikus egyház továbbra is mindent megtesz a társadalom kirekesztettjeinek befogadásáért. Az a kijelentése pedig egész Európában nagy visszhangot keltett, amely szerint "különös nyugtalanságának" adott hangot az er ő söd ő „új németországi nacionalizmus” kapcsán. Mint mondta, „a hazafiságra igent mon dunk, de a nacionalizmusra nemet” … ” Rónay Tamás ( https://nepszava.hu/ ) Nyugaton a helyzet változatlan A magyar ellenzék és az unió „ Az október 2i népszavazás ténye és körülményei, az érvénytelensége ellenére végs ő kig er ő ltetett, értelmetlen alaptörvénymódosítás, majd az ország vezet ő független napilapjának október 8i cinikus kivégzése újra a nemzetközi érdekl ő dés középpontjába helyezte Magyaro rszágot … ” Hegedűs Dániel ( http://magyarnarancs.hu/ ) A náció állapota „ Drago ş P ă traru Starea na ţ iei (A nemzet állapota) cím ű , a Digi24 tévéadón hétköznaponként 22 óra 30 perckor sugárzott (üdít ő en szarkasztikus) m ű sorának 1 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
