Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. október - Civitas Europica Centralis
2016-10-03
oldal | 15 2016. október 3. mindig lesz valami, ami gyanús lehet valakinek, aki retteg. És ha elmúlik a bombapánik, jön valami más, amit ő l retteghetünk – ha más nem, a politika vagy a kereskedelmi tévék híradói gondos kodnak a mindennapi félelemadagunkról … ” Lukács Csaba ( http://mno.hu/ ) Kis zsidó fiú „ Egész életemben a hátrányaimmal küszködtem/alacsony, kövér, csóró, rend ő r, apátlan, gátlásos kis zsidó gyerek vagyok/, s a hátrányaimat leküzdve próbáltam túlélni az életet és el ő nyt kovácsolni” – ezt írta 2006ban Schobert Norbi a Velvetnek. Most azt magyarázza Facebookvideójában, hogy „egyrészt református, másrészt katoliku s vallású emberként egy rohadt nagy nemmel fogok szavazni”, a vasárnapi népszavazáson, persze. Ha most valaki azt hiszi, hogy Norbi színe- és vallásváltozásain akarok gúnyolódni, nagyot téved. Egyáltalán nem érdekel, hogy kövér kis zsidó fiúnak, vagy katol ikusreformátus keveréknek mondja magát, és még csak az sem nagyon zavar, hogy hovatartozásait a nyilvánosság elé akarja tárni. Sokkal inkább az, hogy még véletlenül sem téved: pontosan eltalálja, mit nem szabad mondani. Hogy mostanság, kiváltképp október 2.a el ő tt nem lehet például muzulmán, mert abból baj lenne… Na de csitt, máris túlmegyek a magamnak szabta határon, nem tudok ellenállni az irónia csábításának, pedig muszáj. Mert valóban nem ez a lényeg. Hanem az, hogy Schobert Norbi és sok más hasonsz ő r ű szerencselovaggá változott; az igazi self made manb ő l lett azzá, aki: haszonles ő vé. És tényleg nincs egyedül, meglehet ő sen sokan, m ű vészek, publicisták, tudósok, civilnek hazudott szervezetek ismerték fel a boldogulásnak a mostanság egyetlen lehetséges útját. Ezt tette velük a Fidesz, megfosztotta ő ket egyéniségükt ő l, eredeti karakterükt ő l, gondolataiktól, de lám még az identitásuktól is … ” Németh Péter ( http://nepszava.hu/ ) Európa kért t ő lünk valamit „ Olvasgatom az egyik kerületi lapot. Teljesen mindegy, hogy melyiket, a lényeg: ingyenesen terjesztett újságról van szó, amelyben szinte a teljes terjedel met a népszavazással kapcsolatos kormánypropaganda foglalja el. Sokatmondó, hogy ellenzéki véleménynek a közpénzb ő l fenntartott orgánum semmi teret nem nyit, pedig talán élhetnek a kerületben olyan lakók is, akik nem kormánypárti módon gondolkodnak. Megszó lalnak különböz ő közszerepl ő k, színészek, sportolók és egy cukrász. Rémképeket festenek elénk: „Mi lesz velünk, ha a bevándorlók elözönlenek bennünket?” Nem túl logikusak az okfejtések, viszont mindegyik oda lyukad ki, ő bizony nemmel fog szavazni, meg is lepett volna, ha mást mond. Vagy ha közölnek olyan valakit is, aki esetleg mást mond … ” Szunyogh Szabolcs ( http://nepszava.hu/ ) Kisebbségi sajtó és kritika „ A kisebbségi közösségek egyik fontos összetartó eszköze az anyanyelvi sajtó. Ez azon túl, hogy a közösségek nyelvén értelmezi a világ történéseit, számos egyéb funkciót is betölt. Ezek között kiemelt helyet érdemel azon szere pe, hogy kontrollálja a közélet tisztaságát, s tükröt állít a közösségnek, rámutatva a kóros jelenségekre. Ez azonban nem mindig arat osztatlan sikert az egyes szerepl ő knél. Miért van ez így, s miért van mégis szükség a kritikai szemléletre? Az alábbi cikk ezekre a kérdésekre keresi a v á laszt. A kisebbségi sajtó specifikus alaphelyzete a kisebbségi lét sajátosságaiból ered. Ez pedig egy nagyobb – többségi – társadalmon belüli létezést jelent. Hogy mi minden következik ebb ő l? Els ő sorban a számbeli arány: az , hogy kevesebben vagyunk. A célközönség is kisebb tehát, mint a többségi médiáké. Ráadásul ennek a célközönségnek specifikus – a többségi társadalométól adott esetben eltér ő – érdekei vannak. Örök vita a konzervatív és liberális kisebbségi körök között, v ajon a kisebbségi érdek önmagában véve ellentétben álle a többség érdekével. A nemzetikonzervatív oldal olvasatában igen, hiszen értelmezésük szerint a kisebbségnek a többséggel szemben kell meghatároznia önmagát és harcolni jogaiért, miközben a többség természetes „vágya”, hogy asszimilálja a kisebbségeket. Ezzel szemben a liberális szemlélet a kisebbségi jogokat egyetemes emberi jogokként értelmezi, s az emberi jogok kiszélesítését – akár a
