Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. október - Civitas Europica Centralis
2016-10-25
oldal | 13 2016. október 25. ajánlo tta fel gróf Széchenyi István birtokai egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság létrehozására. Hagyományosan ehhez a naphoz kötjük a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A jeles alkalomra emlékezve az MTA már 1997 óta szervez különböz ő rendezvények et, 2003ban pedig az esemény hivatalos rangra emelkedett: az Országgy ű lés november 3át a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította. A tudományünnep az évek során egy hónapos rendezvénysorozattá n ő tte ki magát, amelynek keretében országszerte, s ő t határainko n túl is gazdag programkínálattal várják az érdekl ő d ő ket. Az eseménysorozat minden évben egy központi gondolat köré szervez ő dik, amely közös szempontként érvényesül a rendezvény témaválasztásaiban, az ez évi mottó: „ Oknyomozó tudomány ”. A tudományok m ű velé sén és a tudományos élet szervezésének feladatán túl megalapítása óta az Akadémia kiemelt céljai között szerepel a tudomány népszer ű sítése, a tudományos eredményeknek a széles nagyközönséggel való megismertetése. Ennek jegyében a tavaly megújult tudományün nep az eddigieknél is „szélesebbre tárta az Akadémia kapuit”. A rendezvénysorozat – el ő adások, konferenciák, kerekasztalbeszélgetések, laborlátogatások, interaktív bemutatók, kiállítások, filmvetítések – kiemelt részét alkotják az MTA Széchenyi téri Székh ázában tartott tudománynépszer ű sít ő el ő adások, amelyeken két héten át minden este aktuális, közérdekl ő désre számot tartó kérdések legfrissebb kutatási eredményeit foglalják össze élvezetes, közérthet ő formában a téma neves szakért ő i. Szintén az MTA Székhá za ad otthont az egyes tudományos osztályok szakmaibb jelleg ű rendezvényeinek … ( http://mta.hu/ ) Mire képes ma a tudomány? Lovász László , az MTA elnöke köszönt ő je „ Ahogy a tudományos kutatások és elméletek egyre összetettebbé válnak, m ű velésük egyre nehezebb és egyre mélyebb képzést igényel. Ennek egyik következménye, hogy a szélesebb közönség eltávolodik, s ő t tart a tudománytól, és egyre inkább érzi jogosnak azt az elterjedt vélekedést, miszerint az átlagembernek nem is kell értenie, hogy mi is történik napjainkban a tudományok világában, b ő ven elegend ő , ha élvezi a tudományos kutatások gyümölcseit, azaz használja és alkalmazza a kutatások eredmé nyeként testet ölt ő használati tárgyakat, eszközöket és szolgáltatásokat. De ha jobban belegondolunk, beláthatjuk, mindennapi életünk során számtalan olyan döntést kell hoznunk, amelyek mögött tudományos – vagy annak t ű n ő – érvek, megfontolások húzódnak me g: mi kerüljön a vacsoraasztalra, hogyan kúráljuk ki magunkat egy megfázásból, milyen f ű tésrendszert válasszunk lakásfelújításkor, mely elvek mentén neveljük gyermekeinket, és a sort még hosszan folytathatnánk … ” ( http://mta. hu/ ) Oknyomozás tudományos módszerekkel Barnabás Beáta , az MTA f ő titkárhelyettese, az MTÜ Programtanácsának elnöke köszönt ő je „ Nyelvében él a nemzet” – a Magyar Tudományos Akadémiát a magyar nyelv m ű velése céljából megalapító Széchenyi István szavai a 21. században, gyökeresen más társadalmi és gazdasági viszonyok között is érvényesek. Bár ma a tudomány nemzetközi, közvetít ő nyelve az angol, a nemzeti identitás me g ő rzése nehezen képzelhet ő el egy olyan országban, amelynek kutatói nem tudják anyanyelvükön is megismertetni eredményeiket egymással és a társadalommal. Kérdés persze, miként reagál a határokon és földrészeken átível ő tudományos munka mindennapos gyakorla tában keletkezett kihívásra az egyébként folyamatosan változó nyelv, f ő leg, ha azt a nagy világnyelvekhez képest kevesen
