Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. október - Civitas Europica Centralis
2016-10-22
oldal | 17 2016. október 22. Ö Ö s s s s z z e e f f o o g g l l a a l l ó ó Barikád, megtorlások, propaganda. Történészek az 1956os forradalomról és az ötvenes évekr ő l Tizenöt történelmi cikkel emlékezünk a forradalo m kitörésének 60. évfordulójára ( http://transindex.ro/ ) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 1 1 A határon túli magyarság 1956os magatartása jelzés érték ű volt Mádl Ferenc korábbi magyar államf ő 2004ben kijelentette, hogy 1956ban az volt az európai történelem, ami akkor Magyarországon történt. A forradalmat támogatva mi zajlott a környez ő országok magyarságának szélesebb köreiben? Szesztay Ádám történészt és diplomatát kérde ztük „… A Kárpátme dence számos pontján voltak az október 23án fellángolt forradalommal rokonszenvez ő , tettekben is megnyilvánuló megmozdulások. Az emberek nemcsak figyelemmel kísérték az eseményeket, hanem nagyon sokan egyéni kockázatot is vállalva síkraszálltak a szabadsá gharcért. Ötvenhatban ez egyrészt a határokon túl kisebbségben él ő magyarok egybetartozásának látlelete volt; másrészt geopolitikai jelzés is, hogy a középeurópai országok a saját szabadságmozgalmaikban már akkoriban sem maradtak elszigetelve. Igaz, térsé günkben ezek a hullámok ötvenhatban még nem csaptak olyan magasra, hogy egészen más irányba vigyék a történelmet. Hatvan esztendeje, szemben az 1989es fordulatokkal, inkább csak a korabeli jugoszláviai társadalmi és politikai viszonyokat tekintették a sza badságjogok és a demokratizálódás mintájának. Valószín ű leg éppen a lengyel – magyar – jugoszláv láncolat lehetett geopolitikailag az az „izgató” tengely – a hiányzó elem csak Csehszlovákia volt – , amely miatt a szovjetek annyira véres eszközökkel verték le 195 6 magyar forradalmát. Attól tartottak, hogy a magyarországi nemzeti mozgalom képes lesz túlmutatni önmagán … A Magyarország iránti rokonszenv határozottan érezhet ő volt például Eszéken, Újvidéken, az egész Vajdaságban, az akkori Jugoszlávia horvát országré szében, és az, hogy a magyarországi rádióadókat Kárpátalján is hallgatták, megtette a hatását. A forradalom kisugárzása azonban Erdélyben és DélSzlovákiában különösen megmutatkozott. Ezért mind a csehszlovák pártvezetést, mind a szovjeteket nagyon aggaszt otta, hogy a szabadságvágy a szlovákiai magyarok révén mennyire terjed át a szlovákokra is. De Erdély szintén megmozdult. Például Temesváron, Aradon, Kolozsvárott a román fiatalok amolyan közvetít ő szerepre kérték a magyarokat, segítsenek „áthozni” a magya rországi eseményeket … ” ( http://ujszo.com/ ) Me č iar : Egy szlovák vagyok, aki a 4. századtól a legtöbbet tette Szlovákiáért Engem az elismerés nem érdekel. Egy azonban nem változik: Me č iar idejében haladtunk a legnagyobb tempóban, és az ország ekkor volt az összes középeurópai állam közül a legjobb állapotban – jelentette ki Vladimír Me č iar a Mladá Fronta Dnes c. cseh lapnak. A volt háromszoros kormányf ő a lap vele készült beszélgetése során Csehszlovákia felbomlásáról, kormányf ő i id ő szakairól, de Európa jelenlegi 1 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját SZESZTAY ÁDÁM (1971) Budapesten született magyar – lengyel családban. Gimnazistaként egyfajta „iskolai nemzetpolitika” jegyében kapcsolatot épített egy komáromi és egy beregszászi osztállyal. 1989. november 25én a magyar ifjúság nevében szlovákul köszöntötte a pozsonyi tüntetést. Történelem – lengyel szakot végzett . A Holokauszt Dokumentációs Központ, majd az MTA Történettudományi Intézete Kisebbségkutató Csoportjának munkatársa. A diplomáciában 2000től dolgozik. Pozsonyban, Bukarestben és Kassán teljesített külszolgálatot; volt Szerbia referense és országgyűlési k ülügyi hivatalnok. Hat gyermek édesapja. Szeptembertől a Külgazdasági és Külügyminisztérium Tervezőelemző Főosztályának vezetője. Kötete „Nemzetiségi kérdés a Kárpátmedencében 1956 – 1962” címen jelent meg.
