Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. október - Civitas Europica Centralis
2016-10-18
oldal | 13 2016. október 18. „… Nyáron már volt egy rendezvényünk, melynek azt a címet adtam: „legnagyobb magyarok”. Er ő síteni szeretném az érzést: sok „legnagyobb magyar” van, tehetünk valamit a hazánkért. A Partiumi Keresztény Egyetem Széchenyi 225 cím ű konferenciájának ötlete Pálfi József rektortól szárm azik, én a szakmai szervezést végzem. (A programot lásd ITT ) Nemcsak nyelvészeti konferencia, mert a témák felölelik Széchenyi gazdasági – közlekedés, turizmus – , sz ű kebben partiumi jelent ő ségét is. P ersze sok aktualitás van. Széchenyi minden kor számára példa, és er ő t adó forrás … ” ( http://itthon.ma/ ) Pátria Rádió: Rólunk, nekünk, nélkülünk A szlovák közszolgálati média magyar nyelv ű rádióját, a Pátriát hetente 80120 ezren hallgatják - annak ellenére, hogy gyenge lefedettsége miatt a szlovákiai magyarok fele vagy rosszul, vagy sehogy sem tudja befogni. Mit kapunk a havi 4,64 eurós koncessziós díjért, és szükség vane az emelésre? Jogos elvárás volnae a szlovákiai magyarok részér ő l, hogy pénzükért cserébe legalább az általuk lakott régiókban hallgatni lehessen a közszolgálati rádió magyar adását? Vane erre politikai akarat és technikai lehet ő s ég? A Pátria Rádióról az RTVS nemzetiségi adásainak igazgatóját, Lovász Attilát kérdeztük … ( http://parameter.sk/ ) Nina L. Khrushcheva : A nép szava A népszavazások III. Napóleon óta a hatalomkoncentrációra törekv ő zsarnokok szolgálóleányai - állítja Nyik ita Hruscsov egykori szovjet pártf ő titkár dédunokája, aki New Yorkban a The New School intézet professzora, a nemzetközi kapcsolatok szakért ő je. Megtörtént megint: egy népszavazás a feje tetejére állított egy országot. Júniusban a brit választók kivezették hazájukat az Európai Unióból; most a kolumbiaiak sz ű k többsége utasította el a békét a FARC gerillaszervezettel. Kolumbia a sötétbe ugrik – és talán vissza a soha véget nem ér ő polgárháborúba. A populisták nyilván most is az elit felett aratott gy ő zelmet ünneplik, és elmondják újra, hogy a népnek közvetlenül kell döntenie a fontos kérdésekr ő l, beleértve háborút és békét. Á m ha a demokráciadeficit valóban létezik, ahogy állítják, a népszavazások aligha oldják meg. S ő t aláássák magát a demokráciát. Régóta íg y megy ez: III. Napóleon például pont így csinált magából választott elnök helyett császárt. A fasizmus után, a hidegháború idején a világ demokráciái látszólag megértették, hogy a népszavazások a hatalomkoncentrációra törekv ő zsarnokok szolgálóleányai. Adolf Hitler népszavazásokkal konszolidálta hatalmát a Szudétavidéken és Ausztriában. A közelm ú ltban Vlagyimir Putyin rendezett népszavazást a Krímben, amivel a terület katonai megszállására ütött pecsétet. Nem minden referendum diktátorok játékszere. De álságosságában az említettekhez méltó volt a brit Brexitkampány, ahogy az a holland népszavazás is, amely megakadályozta az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodást. NagyBritanniában Boris Johnson cinikusan segítette a kilépés kampányát, ho gy így távolítsa el David Cameront a miniszterelnöki székb ő l – vagy esetleg elfoglalhassa azt. Ám amikor Cameron lemondott, Johnsont elárulták a társai, és be kellett érnie a külügyminiszteri poszttal. A holland euroszkeptikusok pedig az Ukrajna felett lel ő tt maláj utasszállító tragédiáját használták ki, hogy éket v erjenek Hollandia és az EU közé … ( http://hvg.hu / ) Vélelmezés, bizonyítás VEZÉRCIKK – „ Nem jár messze a valóságtól, aki azt állítja, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Románia legtöbbet és legádázabb módon támadott intézményévé vált. Nem telik el nap anélkül, hogy ne érné bírálat az er ő szakszervezet hosszú ideje megkülönböztetett figyelem övezte tevékenységét. Ami érthet ő is, hiszen mint mindenben, a vádhatóság munkájában is lehet hibát találni, másrészt a DNA nem „csak" egyéni sorsokat képes befolyásolni, hanem gazdasági és politikai csoportok érdekeit is sért(het)i. Legutóbb a sorrendben második legf ő bb romániai közjogi méltóságnak számító C ă lin PopescuT ă riceanu
