Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. október - Civitas Europica Centralis
2016-10-11
oldal | 14 2016. október 11. helyes, az nem feltétlenül egyenl ő azzal, hogy vége a demokráciána k, vége a sajtószabadságnak - írja Török Gábor politológus a blogján a Népszabadság megszüntetésével kapcsolatban. Török arról ír, hogy a demokráciához a szabad részvétel, a szabad versengés és a szabad nyilvánosság kell. Az els ő kett ő r ő l megjegyzi, hogy h a majd megváltozik a közhangulat, akkor egyértelm ű lesz, hogy az Orbánkormány új választási szabályai nem a Fidesznek kedveznek, hanem a mindenkori leger ő sebb politikai er ő nek. " Diktatúrában nincs kormányváltás, nálunk lesz " – mondja Török ( http://hvg.hu/ ) Migrációról másképpen Magyarországnak ma sem lenne kés ő tanulnia a romániai folyamatokból „ Néhány napja pusztító erej ű információbomba robbant Romániában. Napvilágra került ugyanis egy tavalyi adatokra alapozott ENSZjelentés, amely szerint a háború által nem sújtott országok közül Romániában növekedett a leggyorsabban a kivándorlók száma. Mindez a számok nyelvén azt jele nti, hogy a szír diaszpóra növekedése (13,1 százalék, de ez érthet ő , hiszen az országban évek óta háború dúl, ezért az emberek menekülnek) után a külföldön él ő románok közössége n ő tt a legnagyobb arányban (7,3 százalék), ő ket pedig a lengyelek követik 5,1 százalékkal. A globális migrációról szóló tanulmány szerint legalább 3,4 millió román ment el a szül ő földjér ő l, és a szakért ő k szerint ez a folyamat nemhogy alábbhagyna, inkább gyorsulni fog. Románok milliói élnek Olaszországban és Spanyolországban, ahol a legkönnyebb beilleszkedniük a hasonló nyelv miatt, de sokan vannak Franciaországban és NagyBritanniában is. Kezdetben többnyire mez ő gazdasági idénymunkákra mentek (ekkor terjedt el az „eperszed ő k” kifejezés a külföldre távozott vendégmunkások megnevezésé re), majd az ország uniós csatlakozása után, a szabad munkavállalásnak köszönhet ő en már bármilyen állásra jelentkezhettek. Korábban inkább otthon hagyták a gyerekeiket, a nagyszül ő k vagy rokonok gondjaira bízva ő ket, de most már teljes családok települnek ki – nem véletlen, hogy egy ideje Spanyolországban és Olaszországban a január 1jén született, ezért a sajtóban nagy figyelmet kapó babáknak jellemz ő en román nevük van … ” Lukács Csaba ( http://mno.hu/ ) Több mint újság „ Október nyolcadikán végképp veszélybe került a független magyar média. Veszélyben az ország szabadsága, mert szabad sajtó nélkül nincs szabad ország. De ne szaladjunk ennyire el ő re. Nézi ön a Kártyavár sorozatot? Ha meg akarja ismerni a politika legsötétebb bugyrait, a hatalom valós természetrajzát, ha be akar pillantani a kulisszák mögé, ahová egy civil soha nem juthat be, azonnal kapcsolja be tévét. Könyörtelen, hideg, manipu latív politikusokkal fog találkozni, akiket semminem rettent el attól, hogy tehetségesebb riválisaikat tönkretegyék. Lejárató híreket szivárogtatnak ki politikai ellenfeleikr ő l, a médiát a markukban tartják. A cinizmuson messze túlmen ő közönyt tanúsítanak az igazság iránt, a törvényeket saját szájuk íze szerint, nem pedig az ország érdekében hozzák. Rokonokat ültetnek a legmagasabb politikai pozíciókba, s egész életüket annak szentelik, hogy hatalmi játszmákat m ű ködtessenek. Híresek, gazdagok, velejéig alja sok, s mindezt roppant élvezik. Számukra a politika játék, showbusiness, amib ő l hiányzik minden hasznos, felemel ő cél, mely hozzájárulna a nemzet jó közérzetéhez. Ez a játék haszontalan, tisztességtelen és mesterséges, mert önkényesen állít fel legy ő zend ő akadályokat és krónikus válsághangulatot teremt, de sok politikus számára nagyon jó üzlet. És óriási látványosság. A politika látványossággá silányítása vezetett oda nálunk is, hogy nemcsak a népszavazás eredménye változott sajátos matematikával (a negyven százalék több mint a hatvan) és nyelvb ű vészkedéssel (az érvénytelen népszavazás politikailag érvényes) habosított sporteseménnyé, hanem a politikai tevékenység teljes egésze is hadviseléssé alakult … ” Lévai Katalin ( http://nepszava.hu/ ) Földközelben „ A romániai magyar nagypolitika, különösképpen választások el ő tt, el szokta mondani a maga igazságait, hogy nemzetiségi szempontb ól mi változott Erdélyben az
