Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. október - Civitas Europica Centralis
2016-10-01
oldal | 15 2016. október 1. T T u u d d o o m m á á n n y y – – h h a a t t á á r r o o n n i i n n n n e e n n , , h h a a t t á á r r o o n n t t ú ú l l Mentor – Bevinni a kétnyelv ű séget a hátsó kapun a gazdaságba és a nagyobb nyilvánosság elé Csata Zsombor szociológus szerint az erkölcsre és méltányosságra hivatkozni kevés Kit ajánlana következ ő interjúalanynak? – kérdeztem a Mentor rovat alanyaitól, amire a sorozat fotósa mindig h ű ségesen emlékeztetett. Ezek az ajánlások jelent ő sen segítették és formálták az interjúkat. Volt azonban egy név, ami szinte minden egyes beszélgetés során elhangzott: Csata Zsomboré , a Babe ş – Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Szociológia és Szociális Munkásképz ő Karának tanáráé. Nem csak kiterjedt szociológiai munkássága miatt csenghet ismer ő sen a neve: 2012ben egy társával együtt egy vele egyid ő s, 1978as Daciával vágtak neki a két kontinensen (Európa, Afrika) áthaladó, fapados Dakarként is ismeretes Bamako – Budapestralinak. Jelenleg szintén egy másik kontinensen, történetesen Amerikában tartózkodik, ennek megfelel ő en emailben kommunikáltunk. Az „ itt ” tehát Amerika, az „ otthon ” pedi g Erdély. Legfrissebb kutatásairól, az etnicitás és a gazdaság viszonyáról beszélgettünk, például arról, hogyan lehetne Kolozsvár bejáratánál könnyebben magyar felirat „… most azt látom, hogy a gazdaságban rengeteg olyan eszköz van, amivel a sokféleséget, például a nyelvi diverzitást fenn lehet tartani és hasznosítani lehet. Sokkal több, mint amit otthon használunk, vagy amir ő l egyáltalán tudomásunk van. A legjobban m ű köd ő piacgazdaságnak is rengeteg tökéletlensége van, szociológusként a legfájóbbat szoktu k emlegetni, hogy társadalmi egyenl ő tlenségeket generál és er ő sít fel. Az el ő nye viszont az, hogy a jövedelmemt ő l függ ő en sz ű kebben vagy tágabban, de lehet ő séget ad arra, hogy megválasszam mit vásárolok, milyen szolgáltatást vegyek igénybe. Például, ha fon tos számomra, a legtöbb helyen kikövetelhetem magamnak, hogy spanyolul szolgáljanak ki, különben hátat fordítok, mert megtehetem: nálam van a pénz. Ez egyfajta etnikai fogyasztói tudatosság, ami Erdélyben egyel ő re csak elszórtan jelenik meg. Ennek a f ő oka persze az, hogy az emberek nálunk szegényebbek, ezért jóval árérzékenyebbek. Sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy ráfizessenek azért, hogy anyanyelvükön szolgálják ki, nem is annyira a bevásárlásnál, hanem ott, ahol tényleg fontos az árnyalt és pontos kommunikáció: az orvosnál, ügyvédnél, stb. Kutatásaink viszont azt mutatják, hogy az erdélyi magyarok többségénél létezik egy er ő s nyelvi tudatosság a fogyasztói diszpozíciókban, ami nem függ a társadalmi réteghelyzett ő l. Arra lehet számítani tehát, hogy h a az életszínvonal n ő ni fog és egyre több embernek lesz egyre nagyobb mozgástere a választásban, akkor ezek az attit ű dök habitussá válnak, gyakorlatokká alakulnak át. A kínálatnak pedig reagálnia kell: valószín ű leg egyre több cég, üzlet és szolgáltatás les z kénytelen kitalálni vagy újragondolni a nyelvpolitikáját, hogy ne veszítsen fogyasztókat. Ez nemcsak többnyelv ű feliratokat és tájékoztatást jelent, hanem azt is, hogy több magyarul is tudó embert lesznek kénytelenek alkalmazni. Ez pedig a kisebbségek tá rsadalmi pozíciójának a javulását is eredményezheti. Vannak ebbe az irányba mutató egyértelm ű jelek. Azt talán a szkeptikusok is látják, hogy egyre több a kétnyelv ű hirdetés a városokban, az óriásplakátokon, nagyobb felületeken, egyel ő re inkább csak a Szék elyföldön, de pár évvel ezel ő tt még ott is nagyon ritka volt. Igaz, hogy nagyon félszegen és esetlenül, de már a román politikusok is próbálkoznak magyar hirdetésekkel! … ” ( http://www.szabadsag.ro/ ) Csata Zsombor • 1978ban született Gyergyócsomafalván • 2000ben végzett a Babeş – Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológia szakán, a doktorátusát is itt szerezte • hosszabb tanulmányi és kutatói kitérőket tett a Budapesti Corvinus Egyetemen, és az Indiana Universityn, rövidebbeket a benini AbomeyCalavi Egyetemen és az Amszterdami Egyetemen • 2008tól a kolozsvári székhelyű Etnikumközi Viszonyok Kutatóköz pontjának az igazgatója • jelenleg az etnolingvisztikai sokféleség és a gazdasági fejlődés viszonyát kutatja a Texasi Egyetemen
