Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. október - Civitas Europica Centralis
2016-10-08
oldal | 21 2016. október 8. kép, és csodák csodája, konvergens is, mármint olyan értelemben, hogy a francia íróknak van egy többékevésb é közös Franciaországuk, az angoloknak is egy közös Angliájuk és így tovább. Ezek szerint nemcsak a nemzet terem ti meg a maga irodalmát, hanem az írók is megteremtik a maguk nemzetét. Vagy ha úgy tetszik: a maguk társadalmát. Jöjjön el a te országod, Jókai Mór ? Vagy a tiéd, Móricz Zsigmond ? Nehéz erre válaszolni, ám kétségtelenül van a magyar irodalomnak is egy közö s Magyarországa, hogyha nem is olyan nyers, er ő s, kritikus megfogalmazásban mindig, mint ahogy szeretnénk. Erdéllyel viszont más a helyzet. Miközben van a történelemben, évszázadokra visszamen ő en egy politikailag jól elkülöníthet ő Erdély, nincs ugyanakkor az irodalomban is egy közös Erdélykép. Apor Péter , Mikes Kelemen vagy általában az emlékírók Erdélye még egy sokfel ő l cibált, tépett, mardosott, kissé komor, de alapjában véve kiegyensúlyozott, szeretetteljes országot mutat, tartós Erdélystratégiáról még sem lehet beszélni, mert az itt termett irodalmi remekm ű vek vagy az innen származó írók a tizenkilencedik században már szinte zökken ő mentesen épülnek be a magyar irodalom egészébe, legyen szó Jósika Miklósról , Gyulai Pálról vagy Kemény Zsigmondról . Talán Kemény Zsigmondnál érezni az ő rületnek azt az el ő szelét, amelyb ő l aztán kin ő Trianon után a csodavárás … ” Markó Béla ( http://www.es.hu/ ) A MERKELKÖZTÁRSASÁG Az „ utolsó németek ” és az „ új németek ” a színen „ A menekültválsággal tavaly egy csapásra (valahogy úgy, mint annak idején, ’89 táján a határnyitással) magunk is a német történelem részévé váltunk. De hát még a németek sem tudják pontosan, mi is történik velük/körülöttük. De a berlini döntésekbe tavaly vi tathatatlanul belekeveredtek a hivatkozások a Keleti pályaudvarra. Most nem érdemes azon merengeni, mi tetszik a sztoriban és mi nem, s mi lett volna, ha szeptember 5én nem húzzák fel a sorompókat a német határokon. Hiszen a legszerényebben néhány százeze r ember akkor már úton volt. Tehát leginkább azt kellett mérlegelni, mi szalad gyorsabban le Németországban, a lelkes üdvözlés vagy a brutális kirekesztés káosza, s minderre, ha az egésznek iszlámellenes felhangjai is lesznek, hogyan reagál majd a már ott é l ő négymillió török. Kés ő bb azt is megpróbálták megérteni, mi történt volna, ha a németek Orbánt utánozzák. Három lehetséges forgatókönyvr ő l szoktak beszélni. El ő ször is lenulláztak volna otthon ötven év békés imázsépítést. A magyarokról a világban nem vo ltak igazán illúziók. Ezért az itteni kormány bárhogy léphetett. Európában nem okozott senkinek sem meglepetést. Másodszor, így a német elemz ő k, a magyarok évtizedek óta áldozati jelmezeket próbálnak magukra. Ezek közé beilleszthet ő a déli idegenkultúrájúa k betolakodása. Amivel szemben, persze, t ű zzelvassal védekezni lehet. A németek ilyesmit nem tudtak volna hitelesen eladni. Ráadásul, ismét a németek szerint, a magyarok összébb sültek, bekeményedtek az áldozati játéktól. A németek – nagy nép, bonyolult t örténelemmel – ilyesmit ő l inkább széjjelestek volna. Talán ezért nincs most Merkelnek igazi otthoni ellenfele sem. Akik ilyennek akarnak látszani, legfeljebb színházi kritikusai. Ráadásul Merkel egyáltalán nem szerette volna a határt nyitva tartani. Egysze r ű en id ő t akart nyerni. S ahhoz képest, hogy sokan még mindig túldimenzionálják a német rasszizmus leplezett, de valós méreteit, szinte semmi sem történt. 1990 táján az akkori zavargásoknak áldozataik is voltak. Szerencsére most az els ő év, bár konfliktuso k voltak, áldozatokat nem követelt. A menekültpánik persze nem egy sikeres, optimista világban tört ki … ” Tamás Pál ( http://www.es.hu/ ) TALÁNYOS KUDARC „ A népszavazási kérdést úgy fogalmazták meg, hogy a kormánypárti többség helyes válasza „nem” legyen, akinek pedig a nemet mondják, „az Európai Unió”. Így, szó szerint. Ha tehát a népszavazás érvényes lett volna, akkor az, akinek a Ha az ÉSben megjelent cikke ke t végig szeretné olvasni, a regisztrációt követően egy 508 forintos emeltdíjas SMS elküldésével néhány percen belül megteheti. A részletekről az előfizetési információk oldalán lehet olvasni, az SMS egy héten át hozzáférést biztosít a legfrissebb számhoz és a tel jes archívumhoz.
