Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. szeptember - Civitas Europica Centralis
2016-09-20
oldal | 14 2016. szeptember 20. húsz esztendeje); tíz évvel az első kormányra kerülésünk után a legjobbnak megválasztott miniszterét – mindent összevéve, a romániai magyar politikai élet és elit „kemény magját”. Ha… Lám, ismét egy tudománytalan, történelmietlen, de éppen a történtek ismeretében mégis indokolt felvetés. A „történteket” nyilvánvalóan egyszerre lehet okként és okozatként értelmezni, de mindenképpen hozzájárultak ahhoz, amivé politikai képviseletünk lett és amit elért. Közvetlenül a decemberi forradalom véres eseményei után Marosvásárhely volt a helyszíne: a romániai magyarság, de mondhatni a világ külhoni magyarsága mindeddig legnagyobb, lélekemelő tömegtüntetésének, a gyertyás-könyves felvonulásnak; a tüntetéssorozatnak régi iskoláink visszaszerzéséért; a tragikus kimenetelű magyarellenes pogromnak (kevesen tudatosítják: az volt a rendszerváltások sorozata közepette a térség első súlyos interetnikai konfliktusa), általában egy olyan nacionalista nyomásnak, amely sehol máshol nem volt annyira szigorú és koncentrált, mint itt …” Ágoston Hugó (http://www.maszol.ro/) Hollande, Pozsony, Visegrád „Ha Hollande francia államfő jő, nem kell feltétlenül megelégedni azzal, hogy Vidombákon megnézte magának az egykori Eurocopter Super Pumát, amely most Airbus, de volt már Aerospatiale is, s aminek harci neve Cougar. Ne meneteljen a vérnyomás, ha Párizs szeretné magához édesgetni védelmi költségekben Romániát, s ez nem verseny (hogyan is lehetne az a védelmikiadás-kolosszussal szemben!), csak szeretnék, ha minden úgy maradna, ahogy azt a frankofil, frankofon ígéretek eddig is látszani engedték. Főleg, ha jócskán fűszerezettek NATO (US) iránti stréberséggel, ami azt jelenti, hogy Románia azok közé az országok közé tartozik(van vagy öt), amelyek hajlandóak GDP-jük két százalékát fegyverkezésre költeni. Nem sok? Lehet, de érdemes a múlt évi, az oktatásügynek odalökött négy százalékhoz mérni – ami még mindig nem a kért hat százalék. Nos, a vendégnek tetszett, hogy itt lehet beszélni egy közös európai hadseregről, egy még tündéribb közös EU-hadiiparról, két olyan mitológiai képződményről, amelyek már akkor kellettek, amikor még csak a délszláv régió vagy az USA akcióinak kezdeti afgán menekültjei jelentettek biztonságpolitikai problémát, amikor Oroszországot még csak Európát „gázfegyverrel” revolverező nyugtalan, de agyaglábú óriásnak tudták …” Ady András (http://www.maszol.ro/) Sokarcú torz történelem „Kies vidékünkön átéltünk már jó néhány érdekességet. Már ami a történelmünket illeti. Ahány rendszer, aktuális hatalom, annyiszor formálódott, és alakulgat manapság is a múlt. Volt időszak, amikor az anyaországhoz tartozás emlegetése is csak titokban történhetett. Majd kiderült, ezer évig nem volt itt semmi, csak az számított, ami az utóbbi évtizedekben szláv vonatkozásban történt. Az előkerült ásatási leletek kivétel nélkül az ő ősiségüket támasztották alá. Egyik korábbi elnökünk idejében például az volt az irányvonal, hogy az ukrán nép gyökerei vidékünkön találhatók. Királyháza térségében ugyanis egymillió éves emberi csontokat találtak, s az illető ős nem is lehetett más, mint Juscsenkóék távoli rokona. És ez a történelemkönyvekbe is bekerült. Vagy itt vannak a múlt század harmincas éveinek végén történtek. A józan érvekre, tényekre fittyet hányó nacionalista múltkutatók biztosra vették, hogy a vidéket visszafoglaló magyarok szicsgárdisták százait mészárolták le a Vereckei-hágó térségében. Persze, a tömegsírok nem kerültek elő…” Balogh Csaba (http://kiszo.hhrf.org/) Kétoldalú fájdalom „A pozsonyi uniós csúcs jelentőségét elsősorban az adta, hogy az európai vezetőknek meg kellett nyilvánulniuk három nyitott kérdésben. Az első a tagállamok egységessége. Nos, az egyes tagok nem ugrottak látványosan egymásnak sem a színfalak mögött, sem a sajtó előtt, a nemzetek és földrajzi blokkok közti törésvonalak nem olyan élesek, mint korábban. A második a migránskérdésre adott válaszok, amelyben sokat nem léptek előre a tagállamok. A kvótarendszernek valószínűleg végleg lőttek, de egyelőre csak megfoghatatlan
