Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. szeptember - Civitas Europica Centralis
2016-09-16
oldal | 18 2016. szeptember 16. próbálkoznak megfúrni az ország szuverenitását, Európai uniós és amerikai vezetők bírálják – bocsánat, támadják – lépten-nyomon a Vezért s általa az országot és annak népét, de mindez hiába. A népet nem lehet megvezetni … Az egész világgal büszkén dacoló Putyin népszerűsége változatlanul szárnyal, máig meghaladja a nyolcvan százalékot, s biztosítja a kiütéses győzelmet az Egységes Oroszországnak is. A Krím el(vissza?)csatolása, Oroszország újrapozícionálása a nemzetközi porondon a szíriai katonai szerepvállalás nyomán élteti a nagyorosz büszkeséget és birodalmi reményeket, s ezáltal a rezsimet, amelyet a Kreml ura lépésről-lépésre kiépített. Putyin külpolitikai sikerei kétségtelenek, mint ahogy az is, hogy megkérdőjelezhető nyugati döntések sorozata történt az ukrán konfliktus kitörése óta, olyan döntéseké, amelyeket joggal érez orosz-, nem pedig Putyin és Kreml ellenesnek a lakosság. (Gondoljunk csak az orosz sportolókat ért kollektív büntetésekre, vagy arra, hogy miközben Kelet-Ukrajnában mindkét fél megsérti a tűzszünetet, miközben az ukrán kormányzat sem teljesíti vállalásait stb., a gazdasági szankciók kizárólag Oroszországot sújtják.)De hogy mindez elég legyen ahhoz, hogy a szabad és demokratikus társadalom igényét is kitörölje az oroszok millióiból, az azért szinte hihetetlen. Márpedig így van. Putyinnak és a mögötte állóknak nem kell elcsalniuk a vasárnapi választásokat sem (parlamenti és helyhatósági választást párhuzamosan tartanak), ahhoz, hogy elsöprő győzelmet arassanak. Az alig egy évtizedes agymosás (Putyin sem diktátorként kezdte!) gyümölcse beérett …” Gál Mária ( http://www.maszol.ro/ ) Mozdulat-ország „Domonkos László arra az emberre emlékezik a Magyar Hírlapban megjelent cikkében, aki megírta korunk kis-magyarországi magyarjának eredendő kínját Erdéllyel meg általában az elszakított területekkel kapcsolatban. Egy ember járt az eszemben a minap, hosszú órákon át, egy ember, akit régóta jól ismertem, és akit magyar költőként tartanak számon elsősorban, holott – egyebek mellett – éppúgy a legújabb kori magyar esszéírás koronázatlan királya, mint – és ezért gondoltam rá nemrég annyit, de annyit – a magyar néphagyomány, ezen belül is dalaink, táncaink páratlan nagyszerűségének talán legelső és legnagyobb hatású feltámasztója is. A Kányádi Sándor-féle „mozdulat-ország” elnöke ő, s az is marad az idők végezetéig, amíg csak kalotaszegi, mezőségi, szatmári vagy éppen rábaközi táncokat lejtenek tiszta arcú, üde fiatalok tucatjai Debrecenben és Válaszúton, Szegeden vagy Széken vagy Budapesten a Fáklya klubban, vagy évente áprilisban a sportcsarnokban. Ez az ember megírta korunk kis-magyarországi magyarjának eredendő kínját Erdéllyel meg általában az elszakított területekkel kapcsolatban (Az elmulasztott utak), megírta az ezeréves lengyel–magyar barátság egyik legmegrendítőbb dokumentumát (Senkid, barátod), elbúcsúztatta a gondolkodó magyarok egyik legnagyobbikát, bizonyos Bibó Istvánt akkor, midőn annak a nevét kimondani sem nagyon volt tanácsos (Láttam arcodat) – és megírta a Nappali holdat, amiért kis híján megkövezték. És volt minden magyarok igazi világszövetségének közfelkiáltással megválasztott elnöke és alapító atya az MDF-ben, midőn görcsbe rándult gyomorral és büszkén felemelt fejjel szorongtunk a Jurta Színház zsúfolt nézőterén …” ( http://itthon.ma/ ) Liberálisok és nihilisták „Orbán Viktor Kötcsén elmondott beszédében természetszerűen kiemelt szerepet kapott a migránsválság. A brüsszeli központ és az EU polgárai között e probléma tekintetében összebékíthetetlen az ellentét, az előbbiek által liberális demokráciának nevezett rendszer nagyobb dicsőségére. Ezért is rettegnek a népszavazástól, mint a demokrácia alapintézményétől, mert egy nyugat-európai népszavazás-sorozat a migránsügyben megmutathatná: kontinensünk jelenlegi vezetői hatalombitorlók, akik nem képviselik a népakaratot. Orbán szerint a brüsszeliták nem liberálisok, hanem nihilisták. Abban csak egyetérthetünk a magyar miniszterelnökkel, hogy ezek az emberek nem liberálisok. A