Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. szeptember - Civitas Europica Centralis
2016-09-05
oldal | 23 2016. szeptember 5. Miért fontos Bugárnak a közlekedési tárca? A Parlamentné Listy számára az autonómiával kapcsolatosan is nyilatkozott Duray Miklós, az MKP exképviselője Nemrégiben még az események középpontjában álltak, csaknem mindenki ismerte őket. Azóta azonban eltűntek a csúcspolitikából, de éppen ennek köszönhetően kendőzetlenül elmondhatják véleményüket. Mit csinálnak napjainkban, mivel foglalkoznak és miként látják utódaikat? Mit tennének másként és mi, vagy ki bosszantja őket a leginkább? A ParlamentneListy.sk az ő véleményükre volt kiváncsi, ezúttal konkrétan Duray Miklóséra, az MKP exképviselőjére, a Charta 77 aláírójáéra „…Nagyon nehéz helyzetben lennék, ha én lennék az elnök, s nekem kellene erről döntenem (nevet). Nem alakult ki állandó értékrend, illetve azt is mondhatjuk, hogy változóban vannak. Szlovákiában jelenleg lényegében nincs is klasszikus értelemben vett baloldali vagy jobboldali párt. Egyesek ugyan azt állítják magukról, hogy baloldaliak, jobboldaliak, liberálisok, nemzetiek, de nem látom náluk az értékrend és a társadalom iránti elkötekezettség megnyilvánulását. Hovatovább egyre erősebben megnyilvánul viszont a politikai csoportosulások gazdasági és pénzügyi orientációja. Ez nagyon veszélyes, mert ha a politikai erők szétforgácsolódnak és a kormánykoalíciónak kis politikai pártokból kell összetevődnie, az ilyen kormány nagyon drágán működik. Ennek oka, hogy nagyon sok pénzügyi érdeknek kell megfelelnie. Ez az egész országot és társadalmat károsítja …” ( http://felvidek.ma/ ) Most kellene megállni „Miért erős a liberalizmus, ha gyenge? Miért gyenge a liberalizmus, ha erős? – ezzel a címmel rendezett konferenciát még májusban a Méltányosság Politikaelemző Központ Budapest belvárosában. Az értelmiségi diskurzust egy, a Magyar Nemzet hasábjain lefolytatott vitasorozat előzte meg. Az eseménynek én is résztvevője voltam, és gondolataimat aztán itt, a Felvidék.ma felületén osztottam meg az olvasókkal. A végső konklúzióm akkor az volt, hogy a magyar liberálisok semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek . A fent említett esemény Eörsi Mátyásnak a Demokráciák Közössége nevű nemzetközi szervezet főtitkári posztjára történő jelölése – és ennek a magyar kormány általi jóváhagyása – kapcsán jutott az eszembe. Ha erre az egykori SZDSZ-es politikusra gondolunk, akkor mindenképpen eszünkbe kell, hogy jusson az a tény, miszerint a magyarországi rendszerváltás teljes egészében az ő forgatókönyvük szerint zajlott le. Nemcsak az oktatást és a kultúrát igyekeztek teljes egészében lefedni, de a befolyásos értelmiségi holdudvarukon keresztül a nemzethez, mint fogalomhoz való viszonyulást is megpróbálták kizárólagosan determinálni. Ennek már egyenes következménye volt a 2004 december ötödikei kettős állampolgárságról szóló kudarcos népszavazás …” Ladó Balázs ( http://felvidek.ma/ ) Román újságíró: történelem, kultúra és szellemi gyökerek nélküli a Kárpátokon túli román nép Kultúra, történelem és szellemi gyökerek nélküli népként jellemezte a „hegyeken túli testvéreket” Ștefan Ciocan újságíró a csütörtöki Glasul Hunedoarei lapban megjelent cikkben. „Nem ismerjük saját történelmünket, a jóval és rosszal együtt, jelentéktelenebbek is vagyunk, mint ahogy azt gondolni szeretnénk. Ha nincs is amire megemlékezzünk a múltból, legalább reménnyel és büszkeséggel nézhetnénk a jövőnk elé. Le kellene vetkőzzük a kisebbségi komplexusainkat a jelentősebb történelmi hagyománnyal rendelkező nemzetekkel szemben, és a saját jövőnk mellett kellene elkötelezzük magunkat. De képtelenek vagyunk erre, mert híján vagyunk a szellemi gyökereknek. Nem lenne szégyen beismerni, hogy a román nyelv latin betűkkel való írása, az első román nyelvű iskolák alapításának ötlete a Kárpátokon túl is, pont a magyarok által „elnyomott” tartományból, azaz Erdélyből eredeztethető. Megörököltük Erdély zászlaját, melyet büszkén szoktam felvonni. Az erdélyi zászló alatt harcolt Avram Iancu, Horea, Cloșca és Crișan. Ez alatt a zászló alatt elmélkedtek az erdélyi iskola korifeusai.
