Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. augusztus - Civitas Europica Centralis
2016-08-09
oldal | 13 2016. augusztus 9. Kelemen Hunor szerint az RMDSZnek is vannak kifogásai a kormány ellen, nem lenne "tragédia", ha a kabinet ügyviv ő ként m ű ködne tovább, de a PSDn múlik, hogyan kezeli a kérdést. "Nem tárgyaltunk err ő l a PSDvel vagy másokkal, nem kommentálhatok egy sajtóban megüzent szándékot anélkül, hogy látnám a bizalmatlansági indítvány szövegét és érveit. De nem lenne tragédia Románia számára, ha korlátozott jogkör ű ügyviv ő kormánya lenne a választásokig. Ennek a kabine tnek úgy sincs meg a legitimitása és támogatottsága, hogy kidolgozza és elfogadtassa a parlamenttel a jöv ő évi költségvetést" - mondta az RMDSZ elnöke a Mediafax megkeresésére. Hozzátette: ebben a pillanatban nem tudja megmondani, megszavaznae vagy se m az RMDSZ egy bizalmatlansági indítványt, de "vannak érvek, amelyek mellette szólnak". Kelemen Hunor a kormányf ő vel is találkozóra készül, aki a parlamenti választások id ő pontjáról konzultál a pártokkal. Romániában november végén vagy december elején kell a voksolást lebonyolítani. "Minél el ő bb, annál jobb" - mondta a választások id ő zítésér ő l az RMDSZ elnöke. v v i i s s s s z z a a Orosz lap: tízezrek életébe kerülhet, ha Kijev háborúval próbálja megoldani a keletukrajnai konfliktust Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 2016. augusztus 8., hétf ő (MTI) - Több tízezer ember életébe kerülhet, ha Ukrajna újfent katonai er ő vel próbálja meg megoldani a keletukrajnai konfliktust - írta hétf ő i számában a Novaja Gazeta (NG) c ím ű független orosz napilap, azt állítva, hogy forrásai szerint Kijev rászánhatja magát az offenzívára. A lap egyebek között ennek el ő jeleként értékeli, hogy a hétvégén merényletet kíséreltek meg Ihor Plotnickij, a magát önhatalmúlag kikiáltott Luhans zki Népköztársaság vezet ő je ellen. A NG szerint KeletUkrajnában a nyár közepe óta fokozódik a t ű zpárbajok hevessége. A több újságoldalnyi helyzetelemz ő összeállítás szerz ő i rámutattak, hogy az elmúlt hetekben válság lépett fel Oroszország és Ukrajna diplomáciai viszonyában is - Kijev nem akar új orosz nagykövetet fogadni - és a "hurráhazafiak" retorikája mindkét országban eldurvult. Mindeközben a két szakadár "köztársaságban", valamint Kijevben folyamatosan csökken a csúcsvezetés népszer ű sége, amelye t azok az elszegényedett lakosság el ő tti kardcsörtetéssel próbálnak meg ellensúlyozni. Az elemzés kitért arra, hogy a válság rendezését célzó minszki megállapodások aláírását követ ő en mind Ukrajna, mind a szakadár területek fegyveres er ő i a min ő ség új szintjét érték el. A kormánycsapatok él ő er ő ben többszörös, anyagi és m ű szaki eszközök tekintetében pedig jelent ő s túler ő ben vannak, ám a magukat önhatalmúlag kikiáltott köztársaságok a korábbi felkel ő egységekre támaszkodva szervezett hadseregeket állított ak fel, amelyek képesek védekezni. Ezek a fegyveres er ő k egyébként nem engedelmeskednek a közismerten korrupt donyecki vezérnek, Olekszandr Zaharcsenkónak. A lap szerint az általa megszólaltatott, többnyire név nélkül nyilatkozó szakért ő k, ha véleményü k a részleteket tekintve el is tért egymástól, abban egyetértettek, hogy az ukrán fegyveres er ő k támadása "teljesen valószín ű " lehet ő ség. Ezt arra a meggy ő z ő désükre alapozták, hogy a minszki megállapodások két pontja végrehajthatatlan. Egyfel ő l az Oroszors zág által támogatott szakadár vezet ő k nem hajlandók átengedni a kormányer ő knek az ukránorosz határ feletti ellen ő rzést, másfel ő l viszont az ukrán vezetés k é ptelen a minszki alku bet ű jének megfelel ő en módosítani az alkotmányt. Az ukrán elitnek f ő leg az ország nyugati régióiban és a f ő városban - vagyis a konfliktusövezett ő l távol - összpontosuló, harciasabb része szerint Kijevnek ugyanazt a taktikát kellene folytatnia, mint amit annak idején Moszkva követett a Kaukázusban. Emlékeztetnek rá, hogy Oroszors zág, miután Haszavjürtben békemegállapodást kötött a csecsen lázadókkal, er ő gy ű jtésbe kezdett, hogy aztán, a második csecsen háborúban gyorsan leverje ő ket. A NG úgy értesült, hogy Kijevnek mintegy 100 ezer, a szakadároknak pedig 3032 ezer katonája ál l fegyverben a térségben. A lap az ukrán védelmi tárcától azt a tájékoztatást kapta, hogy a két ország határán 13 ezer orosz katona állomásozik, több száz egységnyi különböz ő rendeltetés ű haditechnikával felszerelve. Ezzel szemben a Kijevvel szemben álló er ő k azt állították, hogy 4500nál több orosz katonát sosem vontak össze az ukrán határon, "és ezt a NATO felderítése is tudja". A lap nem foglalkozott azokkal az egybehangzó nyugati é s ukrán - Moszkva által tagadott állításokkal , amelyek szerint a harcokba közvetlenül is beavatkoztak orosz reguláris er ő k, az összefoglaló csak önkéntesekr ő l tett említést, mindkét oldalon.
