Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. augusztus - Civitas Europica Centralis
2016-08-29
oldal | 15 2016. augusztus 29. H H i i s s t t ó ó r r i i a a A románok a magyarok ellen feltették a fél országot Románia első kísérlete az első világháborúba való belépésre, valamint az Erdélybe való 1916-os benyomulás nagyrészt kifakult a magyar történelmi emlékezetből, az epizódot ugyanis elhomályosítja a Monarchia összeomlása, majd a Tanácsköztársaság 1919-es próbálkozása a megszállt területek visszaszerzésére. Az 1916. augusztus 27-28-án a Magyarország elfoglalására indított román hadjárat kudarca magyar szemszögből az I. világháború egyik dicsőséges epizódjának tűnik, de mégiscsak epizódnak. Romániában viszont olyan áldozatként tartják számon, ami a katonai vereség ellenére is hozzájárult a központi hatalmak kivéreztetéséhez és egyféle történelmi jutalomként Erdély és Besszarábia megszerzéséhez. Ahogy az I. világháború szinte összes frontján, úgy az Osztrák-Magyar Monarchia és Románia viszonyában is előre volt kódolva a konfliktus. Ezt a kódot nemzetiségnek nevezik, ami a XIX. század végére Európa nagy részén az állam alapegységévé vált. A nemzeti lendület mellett a liberális vagy még inkább a dinasztikus államszervezés ósdinak, lomhának tűnt. És amikor megalakult egy nemzetállam, azonnal körbenézett, hol lehet még felfedezni nemzettestéből elszakított, elidegenített elemeket. A 1862-ben függetlenné vált Románia is két ilyen idegen uralom alatt élő román tömbre aspirált: az egyik az Erdélyben magyar, a másik a Besszarábiában (ma nagyrészt Moldova, kisebb részt Ukrajna) orosz uralom alatt élő románság volt … ( http://itthon.ma/ ) É É v v f f o o r r d d u u l l ó ó Százhúsz éve született Márton Áron, az erdélyi magyarság pásztora Az erdélyi magyarság megmaradásáért küzdő püspök százhúsz éve, 1896. augusztus 28-án született Csíkszentdomokoson. Hitét és elhivatottságát a kommunista diktatúra kínzókamrái sem tudták megtörni, a végsőkig igaz maradt céljához. Márton Áron székely földműves család harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Gyulafehérvárott érettségizett 1915-ben, hadnagyként szolgált az I. világháború alatt Doberdónál és az Ojtozi-szorosnál. 1920-ban jelentkezett a Gyulafehérvári Papneveldébe, négy évvel később szentelték pappá, ezután káplán, hittantanár, 1930-tól udvari káplán és püspöki levéltáros, majd püspöki titkár volt. 1934-ben az Erélyi Római Katolikus Népszövetség ügyvezető igazgatója lett, emellett alapítója és szerkesztője volt az Erdélyi Iskola című nevelésügyi folyóiratnak. 1938-ban kolozsvári plébánosnak nevezték ki. XI. Piusz pápa 1938 decemberében nevezte ki Márton Áront Gyulafehérvár megyéspüspökének. Jelszavának, amelyhez egész életében hű maradt, ezt választotta: „Non recuso laborem – Nem riadok vissza a munkától.” A következő nehéz évtizedekben az általa vezetett katolikus egyház biztos támasza maradt az erdélyi magyarságnak. Karizmatikus személyiség volt, szavaiból, tetteiből belső erő, sziklaszilárd hitbeli meggyőződés áradt … ( http://itthon.ma/ )
