Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. augusztus - Civitas Europica Centralis
2016-08-29
oldal | 11 2016. augusztus 29. T T u u d d o o m m á á n n y y – – h h a a t t á á r r o o n n i i n n n n e e n n , , h h a a t t á á r r o o n n t t ú ú l l Magyar-izraeli matematikai műhelykonferenciát tartanak Izraelben Négynapos magyarizraeli kombinatorikai műhelykonferencia kezdődik kedden Izraelben, amelyen a két ország neves matematikusai ismertetik kutatási eredményeiket … ( http://mta.hu/ ) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 1 1 Bayer, Áder, Orbán „Egy hete két kérdést tettem fel ugyanittBayer Zsolt lovagkeresztes kitüntetése kapcsán. Az első ez volt: valóban olyan országban élek-e, amely intézményesítette a nettó nácizmust, a végpontilag kiirtásba ojtott zsidózást és cigányozást, a harmincas-negyvenes évek hangulatára hajazó permanens gyűlöletfolyamot és uszítást? A második így hangzott: Magyarország legfőbb vezetői tényleg csak hibának látják-e, ha a legbelsőbb körükhöz tartozó publicista hétről hétre éppen a citált témakörökben fejti ki véletlennek kevésbé minősíthető, ellenben ideológiával vastagon áthatott gondolatait? Nem érkezett válasz; mondanám, hogy természetesen nem, de az nem volna igaz. Azt gondoltam: ez valóban az a helyzet, amelynek során az ország afféle határponthoz érkezett, s megkerülhetetlen legfőbb elöljáróinak reflexiója; s mert ebben az esetben korántsem pimf ügyről, ha úgy tetszik, 1 darab lovagkeresztről van szó, hanem olyan eseményről, amely részint ellenvélemény-cunamit váltott ki, részint jelentékeny tömeggé duzzasztott megannyi, összességében a világról nem feltétlenül azonosan gondolkodó állampolgárt …” Murányi András ( http://nol.hu/ ) Kooperáció és kollaboráció - Granasztói György emlékének „...tekintetemet azok felé is (fordítom), akik abban a társadalomban, amelyből én sem zárom ki magam, tekintetüket elfordítják a még-megnevezhetetlenről." (Jacques Derrida – Gyimesi Tímea fordítása) Okom van egy olyan ember emlékének ajánlani az alábbiakat, akivel a kortárs politika kérdéseiben semmiben nem értettünk egyet, de olykor megtaláltuk a módját annak, hogy ironikusan és világosan egymás tudtára adjuk nézeteink radikális eltéréséből következően a másikunk által helyeseltekről alkotott rosszalló véleményünket. Igazi rokonszenv volt köztünk, ami mindkettőnket arra vitt, hogy mindennek dacára beszéljünk egymással. Az egyetem dolgában pedig volt miben egyetértenünk. Az alábbiakban, részben az elmúlt hónapokban történtekkel, majd azokkal s egymással összefüggésben, három kérdést tekintek át. Magától értetődő-e, hogy minek nevezzük a mai magyar társadalmi, politikai állapotokat? Fenntartható-e a kooperáció/kollaboráció dichotómia? Miként értelmezhetők a magyar elitértelmiségi normák? …” György Péter ( http://nol.hu/ ) Putyin ujja már a gombon van? „Oroszországnak – Franciaország és Nagy-Britannia példáját követve – végre meg kellene békülnie azzal, hogy (a sajátos és gazdag kultúráján túl) nincs benne semmi kivételes, és a világ sorsának alakulása sem tőle függ. Ha Moszkva nem erején felüli ábrándokat kergetne, hanem végre saját politikai közösségének boldogulásával foglalkozna, akkor talán a nem túl távoli jövőben hatékony és erős gazdaságot tudna létrehozni, lehetnének elsőrangú egyetemei, és a hétköznapi élet komfortja is egyre közelebb kerülne – nemcsak néhány nagyvárosban, de vidéken is – a Nyugat-Európában megszokotthoz. Másfél éve annak, hogy Vlagyimir Putyin budapesti látogatásával egy napon részt vettem egy Oroszországgal foglalkozó pódiumbeszélgetésen. A két „esemény" egybeesése a véletlen műve volt, hiszen a szervezők, amikor megkezdték munkájukat, még nem tudhattak arról, hogy az orosz elnök épp ezen a napon, 2015. február 17-én Magyarországra jön. A rövid előadásokkal 1 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját