Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. augusztus - Civitas Europica Centralis

2016-08-16

oldal | 12 2016. augusztus 16. kerülhetett volna a közösségi alkotmányba, ami ne bírta volna az összes tagállam egyetértését. Az el ő‍ készítés kényes, de nagyon tanulságos munka volt, aki ré szt vett benne ismerheti. Igaz azóta sok víz folyt le a Dunán, se EU, se magyar alkotmány nincs. Az egyiknek egy népszavazás állta útját, a másikat a kétharmad törölte el. De ez nem jelenti azt, hogy az európai jogszemlélet változott volna. A kötelez ő‍ joge lemeket, például a halálbüntetés eltörlését a csatlakozás el ő‍ tt, a belépés feltételeként teljesíteni kellett, ezt nevezik jogharmonizációnak. A belépés után a tagországoknak az EU már csak ajánl á sokat tesz, amit a tagországok vagy elfogadnak és a jogrendjü k‍b‍e‍ ‍i‍l‍l‍e‍s‍z‍t‍i‍k‍,‍ ‍v‍a‍g‍y‍ ‍n‍e‍m‍.‍ ‍M‍a‍g‍y‍a‍r‍o‍r‍s‍z‍á‍g‍ ‍s‍a‍j‍á‍t‍o‍s‍a‍n‍ ‍r‍e‍a‍g‍á‍l‍t‍ ‍e‍z‍e‍k‍r‍e‍ ‍a‍z‍ ‍a‍j‍á‍n‍l‍á‍s‍o‍k‍r‍a‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ Herényi Károly ( http://nepszava.hu/ ) NYITOTT HACKELÉS ‍ „‍ Szerintem Soros György , a nyitott társadalom filozófiailag elkötelezett híve most repes az örömt ő‍ l. Egy ilyen nemes lelk ű‍ filantrópot, híres demokratát semmi sem tölthet el nagyobb boldogsággal, mint ha mindaz a rejtegetett szennyes kikerül az asztalra, amit eddig a mosókonyha poshadt és penészes, félrees ő‍ zugaiban raktározott. A DC Leaks nev ű‍ szervezet által kiszivárogtatot t két és fél ezer internetes dokumentumot talán amerikai hazafiaknak köszönhetjük, de a washingtoni titkosszolgák szerint Putyin keze van a dologban. Ha ez igaz, akkor immár nemcsak Hillary Clinton , hanem Soros éléskamrájában is b‍e‍r‍e‍n‍d‍e‍z‍k‍e‍d‍t‍e‍k‍ ‍a‍z‍ ‍o‍r‍o‍s‍z‍o‍k‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ Csontos János ( http://magyaridok.hu/ ) Mélyül ő‍ etnikai árok Amerikában ‍ Az elmúlt évben drámaian megn ő‍ tt azon amerikaiak aránya, akik szerint az etnikai helyzet jelent ő‍ sen romlik. Az okok tekintetében azonban már nincs konszenzus. A fehérek egyre inkább úgy érzik, ő‍ k maguk, mintsem a feketék az el ő‍í‍ téletek kárvallottjai . „‍ Az egyetlen etnikai kérdés, amiben az amerikai feketék és a fehérek egyetértenek, az az, hogy mindketten úgy gondolják, az etnikai viszonyok a mé lyponton vannak ”‍ –‍ olvassuk Samuel Sommers kisebbségpolitika professzor és Michael Norton cikkét a ‍ ‍ Washingto n Postban. Egy múlt heti közvélemény­kutatás szerint a feketék 72, a fehérek 63 százaléka értékelte kifejezetten rossznak az etnikai helyzetet . Egy év alatt –‍ nyilván a rend ő‍ rök feketékkel szembeni fellépése körüli er ő‍ szakhullám hatására –‍ jelent ő‍ sen, 38­ról 60 százalékra n ő‍ tt azon amerikaiak aránya, akik szerint rossz irányba változnak az etnikai viszonyok . S ommers és Norton felidézik öt évvel ezel ő‍ tti kutatásukat , amely, összhangban a friss felmérésekkel, arra világít rá, hogy csak a helyzettel kapcsolatos elégedetlenség általános, ám az o kokkal kapcsolatban nincs egyetértés. A fehérek szerint az elmúlt hatvan évben sokkal jelent ő‍ sebb volt a feketékkel szembeni el ő‍í‍ télek visszaszorítása, mint ahogyan azt a feketék hiszik. A fehérek többsége ma egyenesen úgy érzi, hogy a fehérekkel szembeni el ő‍í‍ télet nagyobb Amerikában, mint a feketéket sújtó. Els ő‍ ránézésre ez igencsak meglep ő‍ eredmény. Hogyan lehetséges, hogy miközben a feketék szinte minden szociológiai szegmensben rosszabbul állnak, a fehérek szerint ő‍ k, a fehérek a faji diszkrimináció áldozatai? A szerz ő‍ k szerint a magyarázat a fehérek lecsúszásában keresend ő‍ . …‍ ‍(‍ http://www.metazin.hu/ ) Már a globalizáció sincs biztonságban a globalizációtól ‍ Az amerikai professzor hosszútávon továbbra is biztos a globalizáció pozitív hatásában, de elismeri, hogy most éppen sokat veszített népszer ű‍ ségéb ő‍ l. A közgazdaságtan más korszakok fogalmaival igy ekszik leírni, ezért elméletben sincs válasz a sokakat sújtó mellékhatásokra. „‍ A globalizáció politikai támogatása odaveszett ”‍ ‍ –‍ állapítja meg elkeseredetten Stephen S. Roach , a Yale Egyetem tanára a Project Syndicate oldalain. Ő‍ maga, mint némi öngúnnyal szükségesnek tartja el ő‍ r‍e‍b‍o‍c‍s‍á‍t‍a‍n‍i‍,‍ ‍„‍ a szabad kereskedelem oltáránál imádkozik ”‍,‍ ‍a‍m‍i‍ ‍e‍l‍ ‍i‍s‍ ‍ várható olyasvalakit ő‍ l, aki vezet ő‍ közgazdászként éveket töltött a Morgan Stanley bankháznál. Megállapítja azonban, hogy nem tekinthet ő‍ v é letlennek, ha Nagy­Britannia kilép az Európai Unióból, miközben Amerikában a jobboldalon Donald Trump , a baloldalon Be rnie Sanders a nemzetközi szabadkereskedelmi

Next

/
Thumbnails
Contents